Hegyalja - szubjektív beszámoló I.
Nézzük akkor Hegyalját.Gyakorlatilag az indulástól részt veszek benne, igaz, a korabeli tervezgetésben nincs részem, ugyanis néhány nappal indulás előtt ugrottam be valaki helyett: Zöld Sátor már akkor is megvolt, viszont kiszállt a tervezett moderátor. Elég kaotikus volt az egész, maga a fesztivál, illetve a rámszakadt program is. Az alapprobléma az volt, hogy a sátor nagyon rossz helyen állt (ahol mostanában a Café található), ráadásul egy kicsi, több oldalról nyitott építmény volt, amire mind a nagyszínpadról, mind a mostani Jim Beam színpadról rázúdult a zene, olyannyira, hogy már egy zenekari beállás is veszélyeztette a beszélgetést, amit emlékezetem szerint nem is hangosítottak ki. A szervezés sem volt valami tökéletes, például az akkor még aktív politikus Székely Zoltán (a 20 dokumentumos, megvesztegetett képviselő) nem is tudott róla, hogy Tokajban van jelenése, a telefonba azt mondta, hogy éppen a Fertő-tónál vesz részt egy bejáráson...
Azért valahogy túl lettünk az első három napon, sokat rögtönöztünk, úrrá lettünk a nehézségeken. Sikerült jól összebarátkozni az E-misszió Egyesület tagjaival, vezetőivel, akik a mai napig a Zöld Sátor gazdái, s akik voltak olyan kedvesek, hogy megbíztak a következő évi szervezéssel is, s így megy ez már öt esztendeje. Ez már áttörés volt, hiszen új helyre kerültünk, igazi nagy sátor, igazi színpaddal, külső (zaj)hatásoktól mentesen. Ugyancsak a következő évben a főszervező Deltafest felkésérése bekapcsolódtam a kommunikációis munkába is, ekkor alakult ki a jelenlegi felosztás: a kolleganő a szaksajtóval és a szórakoztató médiumokkal foglalkozik, én pedig az úgynevezett minőségivel, + az én dolgom a honlapon szereplő, illetve a kiküldött sajtóközlemények megírása a szervezők által meghatározott kommunikációs célok figyelembe vételével.
A Zöld Sátorban viszonylag szabad kezem van azóta is, kezdettől törekszünk rá, hogy ne csak konkrét környezetvédelmi, hanem kapcsolódó témák is napirendre kerüljenek a kb. 18-20 programban, ennek jegyében került be a kultúra, illetve a közélet. Sajnos viszonylag kis büdzséből működik a sátor, ezért nem engedhetünk meg magunknak olyan előadókat, akik nagyon magas honoráriumot kérnek (hadd ne mondjak neveket...), így sok esetben nem olyan vonzó a névsor, mint szeretnénk és persze ennek is hozadéka, hogy sok a politikus - ez azonban szerintem nem olyan nagy baj, hadd szagoljanak bele ők is a tutiba.
