Füstölgés
Négyszázezer forintra büntette a
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Réz András legújabb regényének
kiadóját, mert annak reklámjain és a borítóján a szerző dohányzás
közben látható. A kiadó perel, és szeretné elérni, hogy végre
kimondják: a dohányos is ember.
Úgy felidegesített reggel ez a Népszabadság-cikk
(pontosabban az
ügy, amit feltár), hogy rá kellett gyújtanom, majd az erkélyen az SE
Z600-zal gyorsan legyártottam néhány önarcképet - persze cigizve azzal
a nem titkolt szándékkal, hogy kiteszem ide a blogra, mintegy
szolidaritásul. Átestünk ugyanis a ló másik oldalára (mit átestünk:
átvetettük magunkat vadul, tigrisbukfencben), azért, mert egy-két
egészségmániást megköhögtetett régen egy szál cigi, most keresztesvitéz
módjára próbálnak harcolni ellene, vagyis egész pontosan a dohányosok
ellen (a kreténségre jellemző részlet: Az
egyesület most a filmeket figyeli: néhány nyugat-európai országban
ugyanis körvonalazódik a javaslat, hogy ne mutathassanak dohányzó
embereket a mozgóképen. És mi történjen azokkal az alkotásokkal,
amelyek már elkészültek? Szécsi László azt sem bánná, ha kivágnák
belőlük az inkriminált részleteket. Ééérted: Humprey Bogart,
Belmondo, Karády Katalin és a többiek dohányzása miatt remixelik
a filmeket, kihagyva a füstölős részeket - jópofa lesz...
Visszatérve a valóságba: természetesen a dohányzás egészségtelen. Ha újra kezdhetném, nem szoknék rá. De most nem vagyok hajlandó különböző kínzókúráknak alávetni magam azért, hogy leszokjak és helyette kialakuljon valami más függőségem. Vagy legalábbis magam döntsek a leszokásról és annak módszeréről.
Egyébként még a nemdohányzók jogairól szóló törvény előtt jóval, sőt mióta csak dohányzom, tiszteletben tartom a nem dohányzókat. Nem cigizek négy fal között (otthon csak erkélyen, az irodában pedig odakinn), nem gyújtok rá ott, ahol másnak sem lehet (mondjuk színpadon - sokakkal ellentétben, Vágó mester néhány éve simán telefüstölte egyedül a termet közös haknink során), étkezőasztalnál, főleg, ha mások még esznek stb.
Akkor tessék má' az én és más dohányosok jogait tiszteletben tartani, tisztelt keresztesvitéz urak!
Szólj hozzá
Úgy felidegesített reggel ez a Népszabadság-cikk
(pontosabban az
ügy, amit feltár), hogy rá kellett gyújtanom, majd az erkélyen az SE
Z600-zal gyorsan legyártottam néhány önarcképet - persze cigizve azzal
a nem titkolt szándékkal, hogy kiteszem ide a blogra, mintegy
szolidaritásul. Átestünk ugyanis a ló másik oldalára (mit átestünk:
átvetettük magunkat vadul, tigrisbukfencben), azért, mert egy-két
egészségmániást megköhögtetett régen egy szál cigi, most keresztesvitéz
módjára próbálnak harcolni ellene, vagyis egész pontosan a dohányosok
ellen (a kreténségre jellemző részlet: Az
egyesület most a filmeket figyeli: néhány nyugat-európai országban
ugyanis körvonalazódik a javaslat, hogy ne mutathassanak dohányzó
embereket a mozgóképen. És mi történjen azokkal az alkotásokkal,
amelyek már elkészültek? Szécsi László azt sem bánná, ha kivágnák
belőlük az inkriminált részleteket. Ééérted: Humprey Bogart,
Belmondo, Karády Katalin és a többiek dohányzása miatt remixelik
a filmeket, kihagyva a füstölős részeket - jópofa lesz...Visszatérve a valóságba: természetesen a dohányzás egészségtelen. Ha újra kezdhetném, nem szoknék rá. De most nem vagyok hajlandó különböző kínzókúráknak alávetni magam azért, hogy leszokjak és helyette kialakuljon valami más függőségem. Vagy legalábbis magam döntsek a leszokásról és annak módszeréről.
Egyébként még a nemdohányzók jogairól szóló törvény előtt jóval, sőt mióta csak dohányzom, tiszteletben tartom a nem dohányzókat. Nem cigizek négy fal között (otthon csak erkélyen, az irodában pedig odakinn), nem gyújtok rá ott, ahol másnak sem lehet (mondjuk színpadon - sokakkal ellentétben, Vágó mester néhány éve simán telefüstölte egyedül a termet közös haknink során), étkezőasztalnál, főleg, ha mások még esznek stb.
Akkor tessék má' az én és más dohányosok jogait tiszteletben tartani, tisztelt keresztesvitéz urak!
