OKÉ-saga
A hétvége OKÉ-s ügyek
szervezésével telik, jól haladunk, mostmár a részletekben rejtőző ördög
legyőzése a cél, délután csináltam meg például a rajzverseny sajtóanyagát.
Igen, adós vagyok még a helyi lapban kapott otromba támadás fejleményeivel. Aki helyi, az látta a választ annak újbóli válaszával. Szándékosan vártam egy hetet, hogy csillapodjon a mérgem, húzzak el a mininyaralásra és utána foglalkozzak a témával.
Szóval ez jelent meg a múltkori levelünk alatt, melynek nagy része egyébként a szabálykönyv idézése.
Ha már az ismeretlen vitapartner, akiről annyit persze sejthetünk, hogy alighanem érdekvédelemben „utazó” kerékpáros lehet, (Korbely György e-mail címéről és fölöslegesen ) MÚOSZ-választmányi tagságomat is összefüggésbe hozta a még megfoghatatlan szervezet öntudatra ébredésével, akkor „ hálából „ illik gratulálnom kivételes sikerükhöz, melyet már puszta névadásukkal elértek. Ha lene az egyesületnek egy jó kis „piárosa „ most összedörzsölhetné a tenyerét: ennyi teljesítménnyel ekkora reklámra szert tenni – nem semmi. (Ahogy a magyar nyelvhelyesség megengedő stílusában fogalmazhatnánk, ha biztosak lennénk abban, hogy a nyelvi törvénytár valamely alsóbb fiókjában nem lapul ott erre nézve valami kis másként értelmezés.)
Gondolom, otromba cégnevekkel nem érdemes takarózni, de elismerem: manapság – szinte semmiben – nem a legjobbat szokás megcélozni, hanem a megengedettet. Most is úgy gondolom, ha kerékpárosokról van szó, akkor érdemesebb lett volna nyelvileg egyértelműbb (alapeset), szellemesebb (felsőfok) névrövidítést választani, olyat, mely utal a kerékpárközeliségre. Ha ezek után azt gondolná valaki, hogy egy kerékkel kevesebbem van, mint kellene, akkor csak azt tudom mondani: ezzel talán még beférnék a triciklisek klubjába.
Amúgy – ahogy újraolvasom, jóindulattal – az egyesület megalakulását üdvözölve merészeltem észrevételezni valamit. Ezt most hadd köszönjem meg magunknak!
Egy bizonyos: válaszolni nem fogok/fogunk, legalábbis a városi hetilap hasábjain, melyet természetesen továbbra is használni akar az egyesület kommunikációs céljaira. Most én is megkímélném a Nyájas Olvasót, meg magamat is, hogy sorról sorra végigmenjek a szövegen, hiszen aki kellő IQ-val rendelkezik, az felméri annak nívóját, aki pedig nem, azt én nem akarom győzködni.. Inkább, mint jó píáros - bocsánat, ezt a szakmai szervezet kérésére így kell mondani: péeres, de ez nincs benne a Magyar Helyesírás Szabályaiban :) - dörzsölgetem a tenyerem: nem is rossz mulatság ez a civil marketing...
Szólj hozzá
Igen, adós vagyok még a helyi lapban kapott otromba támadás fejleményeivel. Aki helyi, az látta a választ annak újbóli válaszával. Szándékosan vártam egy hetet, hogy csillapodjon a mérgem, húzzak el a mininyaralásra és utána foglalkozzak a témával.
Szóval ez jelent meg a múltkori levelünk alatt, melynek nagy része egyébként a szabálykönyv idézése.
Ha már az ismeretlen vitapartner, akiről annyit persze sejthetünk, hogy alighanem érdekvédelemben „utazó” kerékpáros lehet, (Korbely György e-mail címéről és fölöslegesen ) MÚOSZ-választmányi tagságomat is összefüggésbe hozta a még megfoghatatlan szervezet öntudatra ébredésével, akkor „ hálából „ illik gratulálnom kivételes sikerükhöz, melyet már puszta névadásukkal elértek. Ha lene az egyesületnek egy jó kis „piárosa „ most összedörzsölhetné a tenyerét: ennyi teljesítménnyel ekkora reklámra szert tenni – nem semmi. (Ahogy a magyar nyelvhelyesség megengedő stílusában fogalmazhatnánk, ha biztosak lennénk abban, hogy a nyelvi törvénytár valamely alsóbb fiókjában nem lapul ott erre nézve valami kis másként értelmezés.)
Gondolom, otromba cégnevekkel nem érdemes takarózni, de elismerem: manapság – szinte semmiben – nem a legjobbat szokás megcélozni, hanem a megengedettet. Most is úgy gondolom, ha kerékpárosokról van szó, akkor érdemesebb lett volna nyelvileg egyértelműbb (alapeset), szellemesebb (felsőfok) névrövidítést választani, olyat, mely utal a kerékpárközeliségre. Ha ezek után azt gondolná valaki, hogy egy kerékkel kevesebbem van, mint kellene, akkor csak azt tudom mondani: ezzel talán még beférnék a triciklisek klubjába.
Amúgy – ahogy újraolvasom, jóindulattal – az egyesület megalakulását üdvözölve merészeltem észrevételezni valamit. Ezt most hadd köszönjem meg magunknak!
Egy bizonyos: válaszolni nem fogok/fogunk, legalábbis a városi hetilap hasábjain, melyet természetesen továbbra is használni akar az egyesület kommunikációs céljaira. Most én is megkímélném a Nyájas Olvasót, meg magamat is, hogy sorról sorra végigmenjek a szövegen, hiszen aki kellő IQ-val rendelkezik, az felméri annak nívóját, aki pedig nem, azt én nem akarom győzködni.. Inkább, mint jó píáros - bocsánat, ezt a szakmai szervezet kérésére így kell mondani: péeres, de ez nincs benne a Magyar Helyesírás Szabályaiban :) - dörzsölgetem a tenyerem: nem is rossz mulatság ez a civil marketing...
