Gyula 116
Bár általában zuhanyzáspárti vagyok, most egy kád forró vízból
kászálódtam ki néhány perce. Megvolt ugyanis az évzáró (nagy
valószínűséggel legalábbis) nagy túra, 116 kilométert tekertünk Kerekes
Janival. Az úti cél Gyula volt, az útvonal: Pusztaföldvár, Csanádapáca,
Csabaszabadi, Újkígyós, Szabadkígyós, Gyula, visszafelé pedig:
Szabadkígyós, Újkígyós, Gerendás - és itt jön a pikantéria -, onnan
pedig földúton Orosháza. Vagyis csak félig, mert valami okból
Pusztaföldvár határában kötöttünk ki, innen tekertünk be a városba, bár
még mindig rövidebb utat tettünk meg, mintha Gerendásról Csorvásra és
onnan jöttünk volna a 47-esen.Az időjárás nem jelentett különösebb kihívást, persze ujjatlan kesztyű helyett kötöttet, bukósisak helyett pedig sísapkát viseltem, szerencsére a téli felszerelés nagyon jól alkalmazkodik a testhőmérséklethez.
Fizikálisan is bírtam az iramot, persze nem beszélhetünk iramról, az utolsó harminc kilométer már fájt bizonyos testrészeken, főleg az alfelemet viselte meg a hosszú út, de légzési gondjaim is támadtak: ilyenkor nehezebb a levegő és az én dohányos tüdőm nem úgy reagált, mint egy fitt emberé. Meg aztán tegyük szívünkre a kezünket: szegény bringám azért nem 20, meg nem is 50 kilót cipel, hanem... (megjegyzem, én sem tudom, hány kilós vagyok, általában zakókon és ingeken mérem le a begombolások során a gyarapodást és a fogyást...)
