25
Kisvárosi középiskola, álmos téli délután, szilenciumon tanulás helyett ökörködés. Majd feltépi az ajtót alig huszonegy-két éves nevelőtanárnőnk, szeme kisírt, már azt hittük, sorkatona vőlegényével történt valami. De nem:- Képzeljétek, lelőtték John Lennont - mondta nekünk címezve, mert tudta, hogy a haverommal lelkes fogyasztói vagyunk a pop-rock kultúrának, s bár nem voltunk Beatles-fanok, azért nyilvánvaló volt számunkra már akkor is, hogy Lennon megkerülhetetlen szereplője, mi több, fundamentuma ennek a világnak.
- Áh, baromság - gondoltuk magunkban, szegényke mondott már ennél nagyobb csacskaságokat is.
De aztán kiderült, a hír mégis igaz és mi úgy éreztük, megint elvettek tőlünk valamit.
