Panelszárszó II.
A Panelszárszó Projekt megbukott.
Féloldalas lett ugyanis, nem jött el az egyik oldal, testületileg. Így a helyi jobboldal negyven alatti politikusaival töltöttünk néhány órát (Dancsó József, Csizmadia Gergely - Fidesz; Patakfalvi János, Jámbor Nándor - Jobbik), sörök, borok, békési disznótoros pálinka és Quinn Margot whisky társaságában. Állítólag jött egy levél, offline, amit nem kaptam meg, de ennek elektronikus változatát sem, úgyhogy nem tudom, miért mondták le az MSZP-holdudvar Che Guevarái a találkozót, holott korábban jelezték részvételüket. Nem is találgatok, azt hiszem, a hely eléggé semleges volt, ezen a blogon ugyanis tudatosan sértem meg egyaránt mindkét oldal eszementjeit. Bonnie kutya nem harap, mi sem, a konyhánk HACCP-szerű, úgyhogy nem is szívesen idézem Komássy Ákos FiB-elnököt, akivel a közelmúltban csináltam interjút és gyakori hívószóként használta a párbeszéd, a demokrácia, az együttműködés hívószavakat.
Mindamellett bohócnak érzem magam, mint aki meg akarja idézni az 1988-es Pozsgay Imrét a Hazafias Népfront élén, holott csupán mint fórum-házigazda indult el az agyam: ha ezek a szerencsétlenek a neten üzengetnek egymásnak, minden második szavuk az, hogy ezt meg kellene beszélni, akkor gondoltuk életem párjával, nosza, csináljunk itten egy polházibulit és beszéljetek. Nem beszélnek.
Persze nem volt kellemetlen este, semmiképpen nem volt hiábavaló, beszélgettünk, nem csak politikáról, hanem mindenféléről, emberi volt így féloldalasan is a dolog.
Tanulságok azonban vannak. Például az, hogy '88-89-90-ben, amikor ott asszisztálhattam a helyi rendszerváltás egyes mozzanatainál, bizony voltak beszélgetések MDF-fel, KDNP-vel, SZDSZ-szel, szocikkal, komcsikkal ugyanúgy. Most pedig itt van egy generáció, amelyik ebben az időszakban volt középiskolás, esetleg egyetemista, főiskolás, mára pedig szóba sem állnak egymással. Holott annak idején osztálytársak, iskolatársak voltak (a bázis: Táncsics gimi, Orosháza), egy szórakozóhelyre jártak (Talon blueskocsma), most pedig ellenségekké váltak.
Az én szerepem ebben a történetben megszűnt, továbbra is egyforma lendülettel tűzöm ki ide mindkét nagy oldal - és minden kicsi szerveződés - idiótáit és szavazok, ahogy szavazok.
Szólj hozzá
Féloldalas lett ugyanis, nem jött el az egyik oldal, testületileg. Így a helyi jobboldal negyven alatti politikusaival töltöttünk néhány órát (Dancsó József, Csizmadia Gergely - Fidesz; Patakfalvi János, Jámbor Nándor - Jobbik), sörök, borok, békési disznótoros pálinka és Quinn Margot whisky társaságában. Állítólag jött egy levél, offline, amit nem kaptam meg, de ennek elektronikus változatát sem, úgyhogy nem tudom, miért mondták le az MSZP-holdudvar Che Guevarái a találkozót, holott korábban jelezték részvételüket. Nem is találgatok, azt hiszem, a hely eléggé semleges volt, ezen a blogon ugyanis tudatosan sértem meg egyaránt mindkét oldal eszementjeit. Bonnie kutya nem harap, mi sem, a konyhánk HACCP-szerű, úgyhogy nem is szívesen idézem Komássy Ákos FiB-elnököt, akivel a közelmúltban csináltam interjút és gyakori hívószóként használta a párbeszéd, a demokrácia, az együttműködés hívószavakat.
Mindamellett bohócnak érzem magam, mint aki meg akarja idézni az 1988-es Pozsgay Imrét a Hazafias Népfront élén, holott csupán mint fórum-házigazda indult el az agyam: ha ezek a szerencsétlenek a neten üzengetnek egymásnak, minden második szavuk az, hogy ezt meg kellene beszélni, akkor gondoltuk életem párjával, nosza, csináljunk itten egy polházibulit és beszéljetek. Nem beszélnek.
Persze nem volt kellemetlen este, semmiképpen nem volt hiábavaló, beszélgettünk, nem csak politikáról, hanem mindenféléről, emberi volt így féloldalasan is a dolog.
Tanulságok azonban vannak. Például az, hogy '88-89-90-ben, amikor ott asszisztálhattam a helyi rendszerváltás egyes mozzanatainál, bizony voltak beszélgetések MDF-fel, KDNP-vel, SZDSZ-szel, szocikkal, komcsikkal ugyanúgy. Most pedig itt van egy generáció, amelyik ebben az időszakban volt középiskolás, esetleg egyetemista, főiskolás, mára pedig szóba sem állnak egymással. Holott annak idején osztálytársak, iskolatársak voltak (a bázis: Táncsics gimi, Orosháza), egy szórakozóhelyre jártak (Talon blueskocsma), most pedig ellenségekké váltak.
Az én szerepem ebben a történetben megszűnt, továbbra is egyforma lendülettel tűzöm ki ide mindkét nagy oldal - és minden kicsi szerveződés - idiótáit és szavazok, ahogy szavazok.
