Sajnos elfoglaltságaim miatt nem tudok ott lenni, de azért kiragasztom az eseményt:

Megint találtam valamit, úgy látszik, ez mostmár egy tatás, nosztalgikus blog lesz. No nem túl messzire, csak másfél évtizedre megyünk vissza, ráadásul a zene szerintem most is modern. Olyan indie poprock-féle, ami mostanában megint megy, hallgassál csak Petőfit egy órán keresztül.

Ez a banda a Rouge és nem szégyen, ha nem nagyon hallottál róla, én is elég keveset tudok a bandáról. A kazettájukra véletlenül akadtam a kilencvenes évek elején, koncertjét soha nem láttam, illetve egyszer játszottak volna a Republic előtt (amikor a Republic még nem volt ennyire mainstream), de elmaradt mindkét koncert. ...

Nem tudom, hogy szabad-e "ertéelesíteni" a régi nagy színészlemezeket, különösen Udvaros Dorottya, illetve a Cserhalmi-Básti Juli-páros albumait, most mindenesetre ez történik . Nekem nagy kedvenceim voltak, a mai napig is azok, kár, hogy nincsenek meg digitalizálva (egyszer Zs. P. mester elvitte a bakelitokat, télleg, Peti, mi is van azokkal? :)

Még jó, hogy itt van ez a YouTube izé :)

Ma este, hazafelé kattintottam az autóból ezt a nem mindennapi naplementét - igazi alföldi idill. Még szebb lenne, ha mondjuk tiszta üvegen keresztül készült volna a fotó, de ez is visszaadja az élményt. Annál is inkábbb, mivel ezzel a képpel azt is megünneplem, hogy az idén először jöttem haza délutános műszakból világosban - igaz, útközben, valahol Csorvásnál besötétedett.