A többség nem fizetne az online tartalomért
Lezártam a két hete közzétett privát közvélemény-kutatásomat a fizetős online tartalomról. Az a helyzet, hogy eszemben sem volt a guruk játszóterére bekéredzkedni, hiszen e témakörben kiváló posztok születtek, ráadásul a téma néhány évente vissza-visszatér, minden komolyabb változás nélkül.
A lavinát a neves médiamogul, Rupert Murdoch indította el, amikor bejelentette, hogy fizetőssé teszi lapjainak egy részét, mert a minőségi tartalomért bizony fizetni kell. A jó öreg ausztrál kapott hideget-meleget, volt aki szerint valós igényt fogalmazott meg, mások szerint Murdoch a hagyományos médiamodellt próbálja meg kiterjeszteni a sok tekintetben más logikával működő webre, de hajlamos vagyok Pollner elméletét elfogadni, miszerint a News Corp. tulajdonosa csupán blöfföl, amit gazdasági szükségszerűségből tesz.
A felvázolt modellt igyekeztek magyar viszonyokra is értelmezni, ám kiderült, a legfontosabbb tartalomszolgáltatók - például az Index főszerkesztője, Uj Péter - az ingyenes modell mellett álltak ki. S bár csak a hirdetési bevételekre építeni hiba (amire éppen a jelenlegi válság mutat rá), egyéb szolgáltatásokkal, tevékenységekkel megvalósítható a több lábon állás.
Novák Péter ezzel szemben úgy véli, hogy a magyar online médiumoknak máshol szükséges próbálkozniuk, ha növelni szeretnék bevételeiket: "Komplex szolgáltatásokat nyújtó oldalakká kell fejlődniük, ahogy erre már akad is példa (mfor.hu és portfolio.hu – a szerk.) Ide tartozhat a konferenciaszervezéstől kezdve a könyvkiadáson át az online brókerkedés."
Ennek a modellnek az előnye, hogy az adott médium több lábon áll – tehát akkor sem kell lehúznia a rolót, ha a krízisben nadrágszíjmeghúzásra kényszerülő hirdetők elmaradozása miatt megcsappannak a tartalomszolgáltatásból származó reklámbevételek. Ráadásul címek, témák tekintetében sem kell feltétlenül lemenniük kutyába (a válság miatti pénzszűke nyomán itthon egyre több online újság teszi ezt - a szerk.), hiszen már nem létszükséglet a unique-szám (az oldalra látogatók száma) folyamatos növelése – elég, ha a törzsközönségről sikerül minél "több bőrt lehúzni." - olvasható az mfor.hu cikkében.
Hangsúlyozom, nem kívántam a témában elmélyedni egészen addig, amíg saját "gazdámról", a német Axel Springerről nem olvastam, hogy követni kívánja a fizetős modellt, első körben a mobil tartalom esetén. S ha Németországban ez megtörténik, a trend begyűrűzhet Magyarországra is, így mindenképpen esetünkben is fel kell készülni valamilyen szinten, első körben arra, hogy érvelni tudjunk, másodsorban pedig felkészülni az esetleges végrehajtásra, bár ezt a Beol.hu esetében rendkívül nehezen tudom elképzelni, a portfólió egyik zászlóshajójánál, a Világgazdaságnál pedig jelenleg is működik a fizetési modell valamilyen szinten.
Úgyhogy várjuk a fejleményeket, amelyek mind földrajzi, mind más értelemben igen távoliak egyelőre, mindenesetre nem árt tudni, hogy te, kedves blogolvasó hogyan vélekedsz erről a fizetéses témáról, egyelőre azt hiszem, a képlet elég egyértelmű:
További olvasnivalók a témában:
