A költözés nem az a ténykedés, amikor a blogmúzsa homlokon csókol, bár a csókkal nincs is gond, inkább az a kegyelmi állapot hiányzik, ami egy poszthoz kell: nyugalom, minden fontos dolog letudva, gyerek stand by állapotban és jöhet az agymenés például az új Tarantino-filmről, Erika nép ügyvédje-projektjéről, a tízéves Heti Hetesről - most kapásból ez jut eszembe, és akkor hol van még csodás közéletünk, néhány zenei csemege és sok egyéb.

Azonban van a blogolásnak egy másik motivációja, a hirtelen harag - bár erre van a Twitter meg a Tumblr, no de egy ilyet csakis a blogportfólió zászlóshajójában szabad közölni.

A helyszín az orosházi kultúrház fiúvécéje, a szereplő pedig én vagyok és négyéves lánygyermekünk, akinek pisilnie kellett, én pedig úriember módjára megakadályoztam, hogy a Kossuth utcai bokrok közt végezze ezt el, ahogy eredetileg szándékozta. Közben az OKÉ tartotta szabadtéri megbeszélését (jó időben nem szoktunk bemenni), s mivel egy régi megállapodás alapján lényegében ingyen használjuk a kultúrházat, így természetesnek vettem, hogy a mosdót is - de nem, az orosházi Petőfi Kulturális Kht. új üzletágának megrendelője lettem. 

Szóval kedves kultúrházi csoportok: ha legközelebb foglalkozás, vigyetek pénzt magatokkal. Ja, és törölközőt is vigyetek, mert az sincsen a százasotokért.

(Jó tudom, tudom, az utcáról bárki beesik és pocsékolja a vizet, de akkor is, ha már kultúra, legyen egy kis stílusunk...)