Nem is tudom, mikor jártam utoljára Tótkomlóson, ahhoz képest elég sokat foglalkozom vele manapság, de hát nem csoda, ott zajlik igazán az élet.

A legfrissebb élmény néhány órás: egy jópofa előterjesztés-tervezet érkezett a mailboxomba jpg-ben, amiből hír is lett , illetve egy csomó komment. Szóval mostmár országos híre lesz ennek a tehetséges városvezetésnek, akik mostmár a sajtót akarják megrendszabályozni. Nem tudom, blogokra is kiterjed-e Letavecz Ilona ügyvéd működése, mindenesetre adjunk neki egy kis munkát, ami óránként súlyos ezresekbe kerül majd a komlósi adófizetőknek: ez bizony egy tehetséges társulat (beleértve nem csak ennek a förmedvénynek a szerzőit, hanem a pofozkodó állatorvost és a Sztakó Józsit a betegségbe ...

Úgy tűnik, ez most a progresszív kísérletezések hete: tegnap mindenféle twitteres okosságokra cuppantam rá, most pedig az Ustreamet tesztelgetem.

Erről a magyar-amerikai fejlesztésről már sokan írtak, legtöbbet talán a Webisztán , ma pedig Dunder Krisztián (az ő közreműködésével fejlesztettük a Beol harmadik, jelenleg is aktuális dizájnját) blogján olvastam róla. Persze túl nagy újdonságról nincs szó, viszont mint korábban írtam egy posztban, a webes okosságokkal manapság fáziskésésben vagyok, így kihasználtam a viszonylag nyugodalmas július végi napot, hogy ismerkedjek vele.

Szerencsére a technikai feltételek adottak, és itt ne tessék nagy dolgokra gondolni: webkamera, internet, regisztráció a Ustream.tv lapra, ahol könnyen ...

Elég szokatlan, hogy az idén egy fesztivállal kell beérni, már ami a munka részét illeti. Bár a hangsúly mindig is a Hegyalján volt, de kezdettől voltak kisebb, levezető vagy éppen felkészülési rendezvények - és természetesen jövőre ismét így lesz.

Kezdetben a Wanted-Wan2, a mezőtúri rockfesztivál volt a Hegyalja előbulija számomra. Ez azt jelenti, hogy kevesebb munka volt, kisebb felelősség, viszont az ember egy-két-három héttel előtte átvette a fílinget és könnyebben akklimatizálódott a sajátos fesztiválköztársasági életmódra. Aztán három éve lett a BalaTONE nem is akárhol, hanem ifjúságom egyik kedvenc helyén, Zánkán (no nem azért kedvenc, mert élúttörő voltam vagy ilyesmi, hanem középiskolásként nagggyon jó kis ...

Megújult egy csomó minden a Twitteren, például megoldódott így utólag a Hegyalja Fesztivál előtti problémám is: mostmár minden nehézség nélkül kilistázható és beágyazható egy hashtag tartalma. Ezúttal nézzük az #oroshaza címkével ellátott csiripeket...

Most jön, ami még nem volt: nyereményjáték a Kisvárosi blogon. Félre ne értsen senki: a blog nem portálosodik, nincs szó nézettségjavító akcióról, de még üzleti megfontolásról sem, csupán egy ajándékról, amit most megosztok az ide valamilyen megfontolásból betévedőkkel, azok közül is csak eggyel - olyannal, aki kettő, négy vagy hat (esetleg öt) ujjal gépel, de szeretne vakon tíz ujjal zsonglőrködni a klaviatúrán.

Korábbi posztomnak ugyanis elég nagy sikere volt,  úgy látszik, akaratlanul is sikerült olyan témát szóba hozni, ami überel sok más témát: ki hogy gépel?

Aztán még aznap este jött egy levél a kiindulópontul szolgáló cég marketing vezetőjétől, aki megköszönte a posztot és felajánlott egy 30 napon ...