Kedvenc mondásom, hogy ha egy forradalmat nem tudsz legyőzni, állj az élére. Nagy bölcsesség és sok mindenre igaz. Nem tudni, hogy a Belgát ez motiválta, vagy csupán tisztában vannak vele, hogy elsősorban az internetnek köszönhetik a népszerűségüket, mindenesetre a Belga tavasz projekt jegyében négy albumot adnak ki havi rendszerességgel, melyek közül az Arany már ingyen letölthető a zenekar honlapjáról.

Engem hosszú évek óta idegesít egyébként, amikor azt mondják, hogy aki letölt, az meglopja kedvenceit. Ez baromság, ugyanis a multikiadót lopja meg, ha lopás egyáltalán jogilag az, hogy maga a tárgy ott marad, tehát nem negyven deka párizsiról (bocs az aktuális utalásért, később kiderül, hogy ennek van jelentősége) vagy egy autóról van szó, hanem olyan virtuális dologról, ami megmarad a helyén.

De nem is erről akarok én elmélkedni, felesleges is: forradalom van, a kiadóknak mintegy másfél évtizede volt, hogy újragondolják stratégiájukat, ha még mindig ragaszkodnak a CD-formátumhoz, hát lelkük rajta. A zenésznek, művésznek az a fontos, hogy számait ismerjék, ezáltal elmenjenek a koncertjeire, minél jobb színpadon lépjen fel a fesztiválokon, játsszák a rádiók, ezáltal dőljön a jogdíj.

Szóval a Belga amúgy sem az a társulat, mely besuvasztható a magyar popbiznisz sablonjai közé, ennek most is tanújelét adta. Összesen négy album jelenik meg tavasszal, mind más tematikával. Az első a közélet. Erre felkapjuk a fejünket, hiszen manapság normális ember nem nagyon foglalkozik politikával.

Vagyis dehogynem, csak nem lelkesedik már az izmusokért, az eszmékért és különösen nem azokért, akik ezt megjelenítik napjainkban. A Belga viszont a maga eszközeivel teszi ezt: ironizálva, beszólva, odabaszva, hülyét csinálva mindenkiből. Nevek nélkül persze, de 2010 elejének így is pontos korrajzát kapjuk, azok is, akik nem lógnak naponta a közéleti híreken és Török Gábor blogján.

S hogy mi lesz akkor az örökkévalósággal, ami a művészet egyik ismerve lenne? Hát semmi, a hip-hop eleve egy aktualitásokra épülő irányzat, a mának szól itt és most, tehát nem feladata, hogy harminc év múlva is érvényes legyen. De e tétel azzal cáfolható azonnal, hogy a közéleti témájú Magyar nemzeti hip-hop bizony ma is aktuális, pedig az már van egy évtizedes is.

Szóval ez egy nagyon jó kis album, igaz, csak másodszor hallgatom, de nem tudok betelni vele. Úgy veszem észre, nem csak a nemszeretem politikai elit és a demokrácia vadhajtásai kapnak a pofájukba (vigyázat, szalonképtelen szövegek, gyerek ne legyen a közelben, ha hallgatod!), hanem olyan irányzatok is, amelyek általában kedvesek egy átlagembernek, például békeaktivisták, zöldek stb., de nem csak a politikusok, hanem mi, átlagemberek is kapunk rendesen,

Elveszítettem a munkámat

Szar érzés

A legjobb voltam abban amit csináltam szar érzés na

A haverom is elveszítette az állását

Ez már jobb érzés

A szomszéd nôje viszont talált állást megint szar érzés

Nyaralni mennek szar érzés na

Ha bárki a környezetemben autót vesz szar érzés

De ha csak az órájába vesz új gombelemet

Az is kurva szar érzés na

A haveromat dobta a csaja

Tudom szar érzés, igen azért ez legalább mégiscsak jó érzés na

Én vagyok a normális

Akárcsak a majális itt leszednek, ott átvernek

Én nem tudom, hogy mi lesz itt

A kristálygömb szerint ébredjek fel

A múltat még ma temessem el

És ezrek dalolják mindenfelé

Lesz nemulass emberiség

Nem merek majd kimenni az utcára

Otthon fogok befosni a gatyámba

Ez a bánat elnyom lassan mindenkit

Ahogy precízen megmondta a Bauxit