Nyaralási napló
Egész jól bírom az offline életformát, ami két okból is jó: nem vagyok még kóros internetfüggő, illetve a munkaalkoholizmus sem kerített hatalmába, mi több, az adott probléma sem nagyon érdekel, ha telefonon érnek el. (Na jó, a lapunkon indult Facebook-Twitter okosság az igen, ennek viszont részt vettem az előkészületeiben és érdekelt a hatása, illetve a részletek.)
Szentendre a szigetről nézve, esős időben
Szóval az Alföldivé vált blog második posztja már nem az Alföldről szól, hanem Közép-, és Észak-Magyarországról, merthogy három napot Pomázon töltöttünk a Kara Hotelban, ami egyébként egy török tulajdonú hely, remek török kávézóval, ahol sikerült este bevágnom egy autentikus kebabot. A program a gyerekes családoktól elvárt: hétfőn Vidám Park és pónipark, kedden szentendrei skanzen, a belváros és a Szentendrei-sziget.
Az eredeti programnak megfelelően szerdán irány észak, egy kis egri kitérővel délután megérkeztünk Cserépfalura, ahová több éve készülünk, gyakorlatilag mióta először láttam a Cserépfalu blogot. Mindössze három napig leszünk itt is, ezért a hátralévő időt igyekszünk jól kihasználni - megyek is át a blogra látnivalókat keresni.
Cserépfalu, 48-as emlékmű