2011. nov 04.

Ma is írtam egy printes jegyzetet...

írta: korbelygyorgy
Ma is írtam egy printes jegyzetet...

... amit ez a hír inspirált.

 

 

Lila zakó és alaptörvény

Az egész város kiröhögte azt az újgazdag vállalkozót a kilencvenes évek elején, aki miután a rendszerváltás zűrzavarában jól megszedte magát, azonnal nagypolgárnak érezte magát, megkereste a megye neves festőművészét és portrét rendelt magáról annak rendje és módja szerint méltóságteljes, kissé Napóleonra hajazó pózban.

Soha nem jutott volna eszembe derék vállalkozónk, ha nem futok bele egy friss hírbe, miszerint a kormány Kerényi Imre rendezőt bízta meg azzal, hogy rendeljen kortárs magyar festőktől alkotásokat az elmúlt 150 esztendő legfontosabb történéseiről.

Ebbe beletartozik egyebek közt a dualizmus, a Tanácsköztársaság, Horthy és kora, Trianon, a Holokauszt, Rákosi és kora, a Kádár-rendszer, de vannak egészen friss események is, például az öt évvel ezelőtti lovas rendőrroham, a kolontári iszapkatasztrófa és - nem fogják elhinni - az alaptörvény elfogadása.

Hagyjuk meg a művészettörténészeknek és a kritikusoknak, hogy van-e értelme a digitális korban állami pénzen megörökíteni olyan mozzanatokat, melyek lépten-nyomon ránkköszönnek különböző kijelzőkről. Bizonyára a művész urak és hölgyek hozzáteszik azt a pluszt, amitől ezek az alkotások valódi műremekké válnak, ám a politikai megrendelésre született művészet bizony nagyon ritkán hiteles. Az önmagát festményekben (zeneművekben, irodalmi alkotásokban stb.) igazolni igyekvő hatalom pedig még kevésbé.

Nagy valószínűséggel úgy jár, mint az önmagát napóleoni pózban megfestő, lilazakós vállalkozó, akinek utóéletéről még nem szóltunk: bizony kiderült, hogy a király meztelen, a hirtelen jött vagyon elveszett, a pünkösdi királyságnak vége szakadt, a festmény pedig egy raktár mélyén porosodik.

 

Szólj hozzá

békés megyei hírlap