Nem csak a jelenlévő újságírók csodálkoztak a múlt héten a Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Szupermaraton sajtótájékoztatóján, hanem én is, de nagyon.

Kaptam egy meghívót a szervező atlétikai klubtól, egész pontosan Tóth Sándor mesteredzőtől és Czeglédi Katalin marketingvezetőtől, hogy feltétlenül menjek el a sajtótájékoztatóra, ahol bemutatnak, mint olyan elfoglalt embert, aki kerékpáron teljesíti a távot. Gondoltam, leszünk még ott egy páran ilyenek a háromszázból, válaszoltam, hogy bár nem vagyok különösebben szereplős típus, de ez többszörösen fontos ügy (maga a bringázás, illetve az utóbbi években pénzhiány miatt veszélyben lévő verseny), így persze, örömmel.

Aztán a megadott időpont kényelmesen ballagok a békéscsabai polgármesteri hivatalban, benyitok a helyszínre, több szempár rámmered... és kiderül, hogy meglepetésvendég vagyok, és ki kellett ülnöm a pulpitusra a békéscsabai és az aradi alpolgármesterek és más szervezők mellé.

Szóval feszengtem, mint egy szűzlány, aztán Tóth Sanyi átnyújtott egy emléklapot, amelyen mind a négy eddigi tekerésem szerepel, fotókkal, időkkel, részidőkkel, illetve a hivatalos rész után mondtam egy-két szót Kiss Tibor békéscsabai alpolgármester unszolására.

 
Fotó: Csabai Mérleg 

De nem is ez a lényeg, ez csak magyarázkodás volt, ha olvastad vagy láttad valahol e kínos jelenetsort. A lényeg: május 19-20-án ismét lesz Békéscsaba-Arad-Békéscsaba, mostmár biztos, ugyanezen a sajttájon írták alá a hivatalos dokumentumot erről a két város vezetői. Mostmár csak egy kis jó idő kell a készüléshez, sajnos én is felkaptam néhány kilót a télen, de már gyakran felfekszem a felülőpadra és a szobabiciklire. 

De az igazi az lenne, ha már legalább egy harmincas nyitótekerésre el tudnék menni, ha kinézek az ablakon, ez még nagyon távoli jövő, de szerintem heteken belül indulhat a stabil bringaszezon.