Valahogy végigkiséri életemet ez a Kennedy-gyilkosság, ami pontban ötven éve történt és erről gazdag tényanyag olvasható onlinemédia-szerte.

Természetesen nem azért, mert bármilyen szinten közöm lenne akár az Egyesült Államok belpolitikai életéhez, hanem mert tizenkét napos voltam a gyilkosság idején és valahogy korán gyermekkoromban megragadott a két dátum közelsége. Egy időben még szégyenletes módon azt a rossz poént is elnyomtam csajozáskor, hogy a világ leghíresebb megoldatlan gyilkosságának megfejtése az, hogy két zsenit nem bírt el a Föld, de persze tudom, hogy ez nagyon rossz duma és aki viháncolt rajta, azt már nem is volt érdemes meghódítani.

Természetesen nem csak maga a gyilkosság misztikus, hanem az utóélete is, mint nagyon sok helyen remekül összefoglalták, a világ legdurvább összeesküvés-elméleteit ihlette a dallasi esemény, s ezek ma is élnek, talán soha nem fognak abbamaradni. Néhány könyvet magam is olvastam a témában, nekem a leghihetőbb egyébként, hogy a szervezett alvilág végzett vele, de ez korántsem biztos, lehet, hogy annak tudható be, hogy lelkes fogyasztója vagyok a gengsztertémájú filmeknek, sorozatoknak, könyveknek.

A mai Kennedy-témájú feldolgozások egyik legviccesebbje a korabeli pártsajtó címlapja (a gyilkosság csupán egy kopfot kapott, amúgy tele van pártprotokollal), illetve a cikkek nyelvezete. Ugye nem csak nekem tűnt fel, hogy nagyon sok minden változott az elmúlt fél évszázadban, de valahogy az ilyen típusú alányalós tudósítások hangvétele nem?