Délután megérkezett Léna, Kerekes és Misinszki sporttársak egészen Szentesig mentek elé, én egy elhúzódott családi ebéd miatt később indultam. A nagy találkozás így Lapistónál történt meg. Végülis nem sokat blicceltem el, ugyanis huszonöt kilométernél fordultam vissza, így összesen ötvenet tekertem - igaz, a többiek nyolcvanat.

Léna érkezéséről most nem értekeznék hosszabban, fenn van a BEOL-on Csete kolleganővel közös cikkünk, képek pedig hamarosan érkeznek, én most egy gyorsmobilost ragasztok ide a végső stádiumban lévő Jim Morrisonra vészesen hasonlító Lénáról.

 

Várhatóan szombaton érkezik Orosházára Léna, nagy hír ez a mi kis bringás szubkultúránkban, gyorsan meg is írtam kenyéradómnak is. Még nincs pontos időpont, a hely sem száz százalékos, annyit tudunk, hogy szombaton késő délelőtt vagy kora délután megyünk elé, a találkozási pont Szentes vagy Csongrád lesz. Lehet csatlakozni ám! :) ...

Ilyesmire mondják, hogy hétköznapi fasizmus. A motoros srác hátát tegnap délután tekerés, egész pontosan a piros lámpánál való várakozás közben kaptam le a Motorolával, gyakorlatilag a náci hadsereg afrikai hadműveletéről emlékezik meg a tísört készítője és viselője. Tipikus eset: ha tudja, mit visel, az a baj, ha nem tudja, az a baj.





...

Kedvenc sorozatom, a Helyszínelők (a vegasiak, természetesen) egy jelenete jutott eszembe ma délelőtt, tekerés közben: Sarah-ék egy nagyon régi hulla elemzését végzik, így a lány pólusaiba is beépül a hullaszag, ez nem csak az esti randit sodorja veszélybe, hanem egy bimbózó kapcsolatnak is véget vet. ...

...mármint kilométert, a tegnapi valamivel több mint huszat negyvenre sikerült feltornázni: Kerekes Janival letekertük az eredetileg tervezett Székkutas-Fehértó-Kardoskút-Orosháza vonalat, bosszúság csak annyi volt, hogy a gaz karvalytőke :) a Vásárhelyi úton akadályokat támasztott, a Tesco-építők lezárták egy szakaszon a kerékpárutat, úgyhogy bénáznunk kellett. De nagyon jó kis kör volt, sajnos a folyamat nem fokozható, ugyanis ezzel a lendülettel holnap már nyolcvanat kéne tekerni, de félek, hogy nulla kilométer lesz a dologból: holnaptól (mától) a gyárban nagyüzem van. Egy csomó dolgot összeírtam hétvégére, van benne beolos és egyesületi feladat is - naná, hogy nem haladtam semmivel, de legyen ez az én bajom, az időbeosztás is egy ...

Egy hónap után végre tekertem egy jót. Igaz, csak gyógykör volt, 22 kilométer, de teljesen újjászülettem. A bringa kifogástalaln, mégiscsak a város legjobb szerelője végzett rajta karbantartást. Janikával most egyeztettünk msn-en: holnap délután egy közepesen nagyobb lélegzetű útra indulunk, kitaposott úton megyünk: Székkutas, nemzeti park, Kardoskút, Orosháza. ...

Nocsak: egyéves az OKÉ . Már-már történelem :)

Nem tudom, léteznek-e civil sikersztorik, vagy értelmezhető-e e kifejezés, mindenesetre ebben a civilnek mondott mutyizásban eredményesnek tekinthető szerény kis bringás egyesületünk. Két felvonulás a vele járó szervezéssel, egy csomó rövidebb-hosszabb túra, baráti beszélgetések, közösséggé kovácsolódás. Egyébként ma tanácskoztunk, persze nem a megemlékezés, hanem az előretekintés jegyében. Téma volt egy erdőbényei bringástábor, illetve inkább hétvége (ezen a Korbely Family nem vesz részt), illetve a szeptember 22-ei autómentes nap. Ezen igen, bár ezt most nem fejteném ki részletesen, mert néhány taktikai döntés született, amivel most szimpla fecsegés lenne előállni - ...

Még mindig nincs bringám, a francba! Pontosabban kettő is van, de egyik sem alkalmas jelenleg az intenzívebb tekerésre, pedig Hegyalja óta vágyom egy nagy vágtára. Az a helyzet, hogy a Gepida küllőcserére szorul (gondolhattam volna, az előző bringámon is ki kellett cserélni a küllőket), a mester pedig szabin volt. Most pedig reggel, amikor munkába indulok, még, amikor hazaérek, már nincs nyitva. Közvetítővel oldom meg a problémát, egy volt kolléga, T. Attila viszi majd el a kerót szerelőhöz, de most még ő sincs itthon, edzőtáborozik. ...

...hogy kerékpár vagy autó - stílusosan ez a személyre szabott Sziámi-klasszikus motoszkál a fülemben, nem akarom megtörni a több éves hagyományt, mely arról szól, hogy Mezőtúrra fesztiválra bringával megyek, és ez most is nagyon jól esne; viszont annyira be van táblázva a napom, hogy a túrabringázás átmenne szimpla közlekedésbe, időre, amire ugyebár az autó a legalkalmasabb.

Harmincöt kilométert tekertünk le este nyolc után Kerekes sporttárssal, Pusztaföldvár-Kardoskút volt az útirány.