A blogírás, üzemeltetés nem tartozik a hasznot hozó tevékenységek közé, legalábbis forintálisan és ez így helyes, viszont az emberi kapcsolatokra nagyon jótékony hatást gyakorol. Szemléletes példa ez a hét: kedden megírtam, hogy a héten a Gazdanapokon dolgozom az Agrárkapu révén, mire több barátom is meglátogatott a standunkon, sőt a hazautazásom is jóval egyszerűbbé vált.
Dominkó Sanyi, az Orosfarm elnöke még szerdán este sms-en érdeklődött az időjárás iránt, majd másnap meg is látogatott. VoZsónak pedig, aki Bábolna-alkalmazott, éppen pénteken volt ott dolga, így megúsztam egy Győr-Orosháza vonatozást, mert haza tudott hozni. Ennek köszönhetően át tudtunk beszélgetni legalább öt órát, ami az elmúlt években nem nagyon jött össze, még felületesen sem. (Tehát igazodva a huszonegyedik század haszonelvű szemléletéhez, átvitt értelemben a blog hasznot hozott nekem, mert gyorsabban értem haza, ráadásul a Bábolna szponzorálásával :-))

Mint már azt többször jeleztem itt, nem vagyok egy agrárszakember, mi több e terület szakújságírójának sem számítok, így nem a legszakszerűbb cikkek kerültek fel a portálra, azonban a lényeg nem is ez, hanem hogy lássa ez az ágazat, hogy milyen lehetőségek rejlenek az internetben. Talán előbb-utóbb felismerik, a kollégáim elbeszélése alapján egyre inkább rákattannak a dologra, bár nyilván ehhez ők értenek - fogalmam sincs, milyen üzletek köttettek, illetve készítettettek elő, ez egyrészt tényleg nem nagyon érdekel, csupán munkavállalói szinten, és nem is rám tartozik. Mindenesetre nem volt haszontalan a Bábolnán töltött három nap, mert élesben gyakoroltam egy kicsit a pörgős újságírói munkát, ami jól is esett, de hogy őszinte legyek, hosszabb távon már nem nagyon tudnám elképzelni magam napilapos lótifutinak, mint ahogy ezt nyolc évig csináltam területi tudósítóként.