2005. dec 17.

Butítani!

írta: korbelygyorgy
Butítani!

Kellemes csalódás ért, úgy hívják, Emil.Rulez. Minden körülmény ellentmondott annak, hogy szeretni fogom ezt a Zanga! Zanga! című lemezt: nem nagyon tetszett az előző, ráadásul Hajós tévésztárrá válása valahogy mainstreammé tette számomra a zenekart. (Meg persze a sikoltozó lányok, akik ugyebár nem a zenei teljesítményt díjazzák, hanem a Benne leszek a tévében és a Heti Hetes sztárját...)
De okos ember beismeri, ha téved, így teszek én is: ez egy jó lemez. Elsősorban azért, mert inkább az első album hangulatát hordozza, például visszanyúlnak (zenében és szövegben egyaránt) az első lemezhez, mi több, az első lemez előtti időkhöz, megjelenik például Zazie és régi kedvencem, az Az a nő alapjain az Ez nem az a nő. Hegyi György szövegei nagyon jók, nagyon maiak, ugyanakkor költőiek, azaz bombázzák az örökkévalóságot. Ha egy régész (vagy akkor hogy fogják hívni a digitális örökségek kutatóit) ráakad erre a szövegre, nagyon is tudni fogja, milyen közegben dolgoztak ezek a fiúk és vagyunk kénytelen élni mindannyian:

Butítunk most rögtön, indul a' IQ-vákuum,
Többé nem mondunk olyan szót, hogy "haiku" meg "fátum",
Nem lesz akció, se fikció, se kontradikció,
Csak olyan szavak lesznek, amiket ordítani jó.

Például: szerelem, például: álom,
Amit egy fiú álmodik, például: ágyon,
És az ágy lehet egy szörny is, ami elejt prédául,
Na így készül a tuti-buta szöveg. Például

lehetne holdfény, és halott virágok,
Amiket egy hajnalon szednek a réten a lányok,

Pláne királylányok, akik egy hosszú forró nyáron
Eldalolják életünket például gitáron.

Például ordítsuk: álom, ordítsuk: nyáron,
Ordítsuk: szerelem, ordítsuk: várom!
Ordítson: mindenki, ha bírja a hangja,
Jöhet a nánanáa, és a zangazanga�

Butítani! Zanga!zanga
Butítani! Nána!nána
Szólj hozzá