Netfüggők is járhatnak immár fesztiválra, nem csak azért, mert a GPRS, az EDGE, illetve a 3G (és persze az Opera Mini) révén könnyedén jön a mobilunkra szinte minden online tartalom, hanem azért is, mert itt például van egy netkamion (megér ám ez is egy külön misét, később elmondom), az infó sátorban is két netre kötött gép (igaz, ezt nem lehet használni a vendégeknek, de innen mondják meg, hogy mikor megy a busz meg a vonat stb.) és itt van a MultiCafé, ahonnan most én is netezek.

Netfüggők is járhatnak immár fesztiválra, nem csak azért, mert a GPRS, az EDGE, illetve a 3G (és persze az Opera Mini) révén könnyedén jön a mobilunkra szinte minden online tartalom, hanem azért is, mert itt például van egy netkamion (megér ám ez is egy külön misét, később elmondom), az infó sátorban is két netre kötött gép (igaz, ezt nem lehet használni a vendégeknek, de innen mondják meg, hogy mikor megy a busz meg a vonat stb.) és itt van a MultiCafé, ahonnan most én is netezek. A színpadon Titusz és a Carbonfools, meghökkentően kevesen nézik, szomorú is vagyok miatta, mindenki a Depresszión villázik, hát ez van. Ezután a ColorStar nyomul itt a caféban, a nagyszínpadon a Paradise Lost következik, a Pepsinél pedig a HS7, utána pedig Kowalskyék. Úgyhogy egy kellemes ingajárat elé nézek, aztán viszont korán nyugovóra térek, persze a fesztiválos időszámítás szerint. Azaz nem maradok Tayora ugrálni, ahogy Kenyez kolléga fogalmazott a héten - ő is itt van valahol egyébként, vagy legalábbis úgy MSN-eztünk, hogy jönni fog.