Kora délután belekóstoltam a bulváréletformába. Nem a mostanában menő sztáros vonalba, hanem a másikba, a katasztrófásba.
Ebéd utáni szundikálást követően nem sokkal hívott fel Kenyeres Zoli, a Beol segédszerkesztője, hogy tudnék-e képet csinálni egy éppen leszakadt tetőről. Hát persze, időmbe belefért, irány a helyszín. Két tűzoltóautó a helyszínen, szerencsére többségüket ismerem, ők is engem, az út szabad volt. Egy földszintes házakból álló társasházról van szó, az egyiknek szakadt le a teteje, elég durván, hivatalos ok még nincs, nyilván az idő vasfoga van a háttérben. Az udvaron két nénike beszélget, én pedig határozottan odaballagtam, megkérdeztem mi újság, és szépen felballagtam a padlásra, mintha valami ...

A köztársaságért aggódókat várja április 2-án budapesti nagygyűlésre Gyurcsány Ferenc. Ezt egy miskolci rendezvényen jelentette be szombaton a miniszterelnök, több ezer ember előtt.

Azt mondja egy kedves ismerősöm, hogy az MSZP kevesebbet hibázik a kampány során, mint a Fidesz. Igaza is van, de azért az utóbbi napokban mégiscsak a régi szocipárt (mármint a Gyurcsány előtti Horn-Kovács által fémjelzett) szellemisége kezd éledni: polgárháborúról beszélnek, "aggódnak" a köztársaságért, s az aggódókat nagygyűlésre mozgósítják, a miniszterelnök-jelöti vitákra egyfajta "hazugságvizsgálást" javasolnak, tévés szpotban sorolják fel az "Ördög" parlamenti blicceléseit - hát ezek a dolgok engem arra a hisztériára emlékeztetnek, ...

Immár a blogszférában folytatódik a T-Online - Károly Róbert Főiskola féle kókuszosgolyó-összeesküvés, aminek első megnyilvánulásai néhány hete tűntek fel .

Nem voltam valami aktív blogger, ehelyett azonban hasznos dolgokkal foglalkoztam, például olvastam, illetve figyelgetem, kóstolgatom az internet Új Hullámát, amit web 2.0 -nak neveznek a guruk. Meg persze próbálgatom is kevés szabadidőmben, ne járjak úgy vele, hogy egyszer csak elsuhan mellettem a mozdony. Itt van például a del.icio.us, amivel megoszthatom bárkivel olvasmányaimat - és persze még nagyon sok féle dolgot tehetek, amit most még nem is látok át. Ha csak a saját munkámra gondolok, például mennyivel egyszerűbb lesz sajtószemléket csinálni a fesztiválos, illetve a bringásfelvonulásos megjelenésekről a jelenlegi fájbamásolós, majd újralinkelős megoldás helyett...

Vezető hírré vált az adatkezelési balhé, Pokorni reakciója több mint gyengécske: felcsempészték a fájlt a számítógépre. Gál J. Zoltánnak is sikerült túloznia, amikor egyenesen polgárháborúról beszélt ennek kapcsán.
Remélem, kitörlik a többi, választókerületi fájlt - biztos vagyok benne, hogy mindenhol van ilyen -, bár a dolog kezd izgalmassá válni, akárcsak az ügynökpapírok: vajon engem SZ, E, vagy B jellel illettek-e?

A verkli beindult, immár hivatalosan is: április 22-én tekerj velünk, segíts az előkészületekben munkával, pénzzel vagy bármivel!

Egy másik lista , ami legális és persze a nevek többsége szimpatikus. A mai díjazottakról van szó, külön öröm két jó barátom, Grecsó Krisztián és Keresztury Tibor József Attila-díja.

Rejtélyes választói adatbázis a hivatali számítógépen
Nyolcezernél több Békés megyei választó adatait tartalmazza az az adatbázis, amelyre egy hivatali számítógépen bukkantak kedden - tudta meg a Hírszerző. Az ügyben az országos és a megyei választási bizottsághoz is érkezett beadvány. A jelek szerint az adatsor politikai megrendelésre készülhetett, alapja pedig egy ismeretlen eredetű országos adatbázis lehetett.

Ma délelőt felfedeztük az MSZP Kovács Pistijét, aki még babakocsiban közlekedik és sokkal hálásabb együtt fotózkodni vele, mint SZDSZ-es társával. Azaz: a középen látható nagy ember (asszony) gyerekszerető, bezzeg nektek egy szigorú, zsémbes elnök bácsi kellett, aki még néhány öreg bolsi kitüntetéséből is ügyet csinál...
Szóval az orosházi ünnepség szónoka Szili Katalin volt, akit kora délelőtt még a tévében láttunk a központi ünnepségen, aztán rövid időn belül Orosházán termett, Erika gyanúja szerint nem kizárt, hogy légi úton, mert másfél-két óra alatt nem valószínű, hogy kocsival ide lehet érni, legfeljebb rohamtempóban, megkülönböztetett jelzéssel, azt pedig talán csak nem kockáztatják meg kampányidőszakban.
A ...

Jut eszembe, a szabad sajtó napja is van, hadd ne mondjak most erre semmit - nem operálnék most olyan erőltetett fordulatokkall, hogy sem nem szabad, sem nem sajtó.
A baj az egésszel ugyanis, hogy senkit nem érdekel, hogy van-e szabad sajtó, azt zabálják, amit kapnak. Kedvencem az a plakát, amit persze nem szándékosan állítottak elő, de a tipográfia ördöge kitűnő kordokumentumot kreált: szóval a 12 pontot használták háttérnek, arra nyomták fel az aktuális programot. Így a híres első pont így néz ki: Kívánjuk a sajtó... eltörlését.
Hát valahogy így állunk.

(...) De nem kell beszarni, Gyurcsány mögött nem a legyőzhetetlen Vörös Hadsereg dübörög. Az éppen taktikai előnybe került szocik villámgyorsan hátbatámadták, és akrobatikus mozdulattal sikeresen tökön is szúrták saját magukat. Valamelyik T-34-es think tank alvázára szerelt észkombájnnak bevillant, hogy ki kéne tüntetni március 15-én néhány kirívóan ótvaros kommunistát, hátha ezzel sikerül fölpiszkálni a jobbos csavazók harci kedvét, és kivívni a jóérzésű emberek utálatát.

A globális aggódás után napi ügy: Sólyom László jogértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól a magas állami kitüntetésekkel kapcsolatban, egész pontosan arról, hogy megtagadhatja-e a miniszterelnöki előterjesztés aláírását.
Éppen ma reggel gondolkodtam azon, hogy ezek a kitüntetések a kultúrharc hatalmas színterei, a kormányok imádják saját klientúrájukat kitüntetni, ezzel is élesítve az ellentéteket. Milyen vagány lenne, ha Gyucsány kitüntetné Szörényit, Makoveczet, Kerényit és holduvarukat, Orbán meg Bródyt, Konrád Györgyöt, Hajós Andrást, vagy mondjuk mindketten olyan embereket, akik tényleg kimaradnak ebből az egészből.
A Sólyom-féle akció azonban más: nem kulturális kliensekről van szó, hanem a Kádár-rendszer ...

Egész nap olyan volt a város, mint a Delta főcím, az emberek összegörnyedve, fejüket a nyakukba húzva,  előredőlve igyeztek eljutni A pontról a B pontra. Legalább ennyire muris lehettem én is reggel meg este, kutyasétáltatás közben, még kuncogtam is volna, ha nem lenne ennyire abszurd a dolog: két nappal március idusa előtt hófúvás, megyeszerte közlekedési káosz, árokban dekkoló, megcsúszott autók.
Bár bizonyára nem egyedi esetről van szó, hamarosan előkerül egy statisztika, hogy ezernyolcszáz-akárhányban volt már ilyen, még ilyenebb, azonban hajlok azok véleményére, akik szerint ez a megbolondult időjárás Föld Anyácska büntetése mindenért, amit ellene elkövetett és elkövetni készül az emberiség...

Végre egy normális hétvége, kampányszerű munka, görcsölés, határidők nélkül, két nagy projekt zárult le, egy másik csak holnap indul, és rádiós meló sem maradt a hétvégére.
Foglalkozhattam olyan dolgokkal, mint család, függőben lévő privát feladatok, e-mailek megválaszolása, Föld Napja, Hegyalja Zöld Sátor. Ez utóbbinál az a koncepció, hogy nem mászunk bele a napi politikába, tekintettel a tervezhetőség nehézségeire a választási év miatt, így elsősorban az európai parlamentre, a fogyasztóvédelemre és az energiaügyre koncentrálunk, ennek megfelelően hívünk meg előadókat, vendégeket.