Szemben szűkebb és tágabb környezetünkkel, csendesen búcsúztattuk az óévet, a tévékínálatból a Hír Tévé legendás "ojjektum"-dokumentumfilmje (Szalacsi mester, ugyebár...) volt a legérdekesebb, persze ez azért költői túlzás, némi tudatos távkapcsolózással azért lehetett találni ezt-azt: Besenyő család, Illetékes elvtárs, Verebes-kabaré, IrigyMirigy, végül meglepetésemre a Magyar ATV-n Bagi-Nacsa. Hááát, nem egy nagy program, de a természetes akadályoztatás - Korbely Hédi Alíz - mellett nem is igazán vonzottak bennünket az esetlegesen feltárulkozó lehetőségek.

Mondjuk buli, az volt, ahogy figyelem, tényleg olyan ez a huszonegyedik század eleje, mint a római birodalom bukása volt: egyre vadabbul habzsolja az életet a jónép, aztán majd lesnek, ha a dugába dől a fogyasztói társadalom. Itthon még egy kicsit érthető is, mert nagy kijózanodás következik. Nem csak Gyurcsány miatt, vagyis a megszorítások miatt, hanem nagyon sokan az eszetlen eladósodásuk miatt kerülnek előbb-utóbb bajba itten Magyarországon, ráadásul a szerencsétlenek mindenféle fogyasztási izékre vették fel a hiteleket... No, nem akarok én itten most észt osztani, csak éppen ez jutott eszembe a konfettifelhők és a tűzijátékok között - például Orosházán vagy féltucat helyen tűzijátékoztak.

Természetesen mi is elkészítettük számvetésünket és túlélési stratégiánkat. Kétségtelenül jó év volt 2006 személyes életünkben, nem feltétlenül anyagi gyarapodást tekintve, ez csak látszat, valójában a lakáscserével még több terhet raktunk magunkra (de ez legalább beruházási célú eladósodás), az új munkahelyem valóban a korábbiaknál személyre szabottabb, ám a bt. egy csomó munkát kénytelen így leépíteni - összességében mégiscsak jó volt 2006. Az új év tehát nálunk is a konvergencia jegyében telik, mindenképpen a konszolidációra kell törekednünk, visszafogott, de tartalmas életmód - valami ilyesmi a cél, nem untatva a Nyájas Olvasót privát szféránk egyébként sem publikus részleteivel. Fogadalom pedig nincs, mert csak frusztrálnám magam a be nem tartás miatt...