Általában évente egyszer látogatunk el a szegedi vadasparkba, nos, a végeredmény nem sokban ér el a tavalyitól, a kétéves lánygyermek egyelőre többre értékeli a területen található játszóteret, illetve az bejárattal szemben található óriásplakátot, mint magukat az állatokat, még az sem hat rá, hogy kedvenc DVD-sztárja, Pampalini is ilyenekre vadászgat. Bocsánat, kihagytam valamit: a kakiló majom, az megragadta a figyelmét, sőt noszogatott, hogy menjünk oda vissza. Amúgy pedig le a kalappal a vadaspark fenntartói, üzemeltetői előtt, tényleg nívós ez a park, más kérdés, hogy néhány óra itt nem elég, hanem le kell ülni egy-egy padra és hosszasan figyelni az állatkákat, lehet, hogy érdekesebb a levegőn töltött National Geografic Live...