A yuppie-ról jut eszembe Bret Easton Ellis, aki holnaptól (bocs, mától) a Budapesti Könyvfesztivál vendége. Leghíresebb könyve az Amerikai pszicho, amit még megjelenése idején, a kilencvenes évek első felében olvastam nagy élvezettel, mint ahogy Az informátorok címűt is, ami emlékezetem szerint egy novella- vagy kisregénygyűjtemény (utánanéztem, jól emlékszem).

Az újabb Ellis-munkákat nem ismerem (naná, azóta feltalálták az internetet :)), de úgy tudom, minden megjelent magyarul. Szóval azt mondják, a fickó regényei és elbeszélései öncélúan erőszakosak, de ez nem igaz: sokkal inkább arról van szó, hogy leginkább a brutalitás naturális képeivel mutatható be az az állatfajta, amiről többnyire ír: sikeremberekről, nyertesekről, akik belül mégis üresek, mert a sikerkultusz, meg a szépségkultusz, meg a fitneszfasizmus az agyukra meg a lelkükre megy. Megjegyzem, szerintem az Amerikai pszichót az azonos című film is jól adja vissza. Megígértem most magamnak egyébként google-ozás közben, hogy a többi könyvet is elolvasom hamarosan, bár az kivégzésre váró könyvhegy egyre magasabb, de erről már írtam itten ezerszer, nem leszek újra sznob.

Amúgy még Kína is a könyvfesztivál díszvendége, biztosan nagy keletje lesz a kínai könyveknek, gondolom nagyon olcón adják. De ez nem vicces, ártalmas is a hajnali poénkodás, inkább mondják el ott is sokszor, hogy szabadságot Tibetnek!