Régen volt szó zenéről, legalábbis eddig főként munkaköri kötelességből foglalkoztam nemzetközi és hazai előadókkal. Mostanában elég sok újdonság jutott el hozzám, egy gyors körkép, hogy szerintem mit érdemes manapság hallgatni.

Régen volt szó zenéről, legalábbis eddig főként munkaköri kötelességből foglalkoztam nemzetközi és hazai előadókkal. Mostanában elég sok újdonság jutott el hozzám, egy gyors körkép, hogy szerintem mit érdemes manapság hallgatni.

Mindenek előtt a PUF. Bár már mintha feloszlott volna, most mégis megjelent egy új album, mely szerintem kellemes visszanyúlás a gyökerekhez (legszívesebben a Fiatal lányokat vagy a Bált illeszteném be ide), de azért benne van a majdnem negyvenesek (vagy már negyvenesek?) bölcsessége is. Nagy kedvencem a Legelő, amit sűrűn játszik a Petőfi is, de azért sem ezt teszem ide, hanem a Gólya című dalt.

Ha már öregedés, akkor máris egy hatvanas: számomra nagyon kellemes meglepetés Deák Bill Gyula albuma, teljesen le vagyok tőle nyűgözve. Soha nem voltam Bill igazán nagy rajongója, persze meghallgattam, ismertem a dolgait önállóan, előtte pedig Hobóval, de valahogy mindig amolyan kopaszkutyás maradt nekem a postással, a rendőrrel meg a villanyszerelővel. Most viszont más a helyzet, bár egy barátommal pont erről beszélgettünk a minap, hogy elég sok benne a halál, meg a már elment zenésztársak felemlegetése, de mi még messze nem vagyunk hatvanévesek, ki tudja, addigra mennyire leszünk progresszívek és mennyire múltba révedők...

Az Amber Smith nem csak azért izgalmas, mert ott játszik Kőváry Zoli, volt főnököm fia (ex-Rag Doll és persze a főnök ex-Békés Megyei Nap).  Az ismert amerikai topmodell nevét viselő banda (meg is nehezíti a dolog a keresést :)) indie rockot játszik, és soha nem mondaná meg, aki nem ismeri, hogy ez magyar zenekar, mint nagyon sok angolul éneklő bandánál. Nem a kiejtésről van szó itten, hanem összességében mindenről: ez egy világszínvonalú produkció minden tekintetben.

Az Irie Maffiát a BalaTONE Fesztiválon láttam először, annyit tudtam róluk, hogy ott énekel Sena, illetve fúj Barabás Lőrinc, amúgy a reggea és a hip-hop sajátos ötvözetét nyomják, amit én mostanában fedeztem fel magamnak (ezért is kedvelem például Copy Con-t) teljesen rendben lévő zene, az új albummal most ismerkedem.

És persze Barabás Lőrinc Eklektric, ami egyesít mindent amit 2008-cal bezárólag tudni kell a zenéről: dzsessz, rock, underground elektric, hip-hop egyben, az arányok remekül eltalálva, nem is ragoznám, mert már írtam róluk egy párszor ezen a blogon és a Hegyalja Blogon is, mégpedig a legjobb szituációban, koncert közben.

Persze sok minden lemaradt, akik fontosak és akiket hallgatni kell, ez most csak egy gyorsleltár volt. Sokakat azért nem említek, mert felesleges szaporítani a szót, ráadásul sznob bölcsészkörökben egyre divatosabbak: 30Y, Péterffy Bori, Kiscsillag, Zagar és csak ártana, ha még én is rátennék egy lapáttal :)