Mivel a múlt héten meglehetősen sűrű napokat éltem printes szerkesztőként, csak címig és leadig fogyasztottam a híreket, nem volt időm a háttérre, azt azonban jól láttam, hogy a Sláger és a Danubius a két hívószó, no meg az ORTT. Utólag elmélyedve a sztoriban két dolog jött számomra: újabb demokratikus deficit, kulturális értelemben pedig mindenképpen pozitív változás.

A demokratikus deficit rész jól látható: megzsarolt külföldi tulajdonosok, szabálytalanságok, pártos mutyizás. Nem mondom, hogy napirendre kell térni felette, de a történet ezen szála agyon lett beszélve a magyar sajtóban és a magyar interneten (és talán nemzetközileg is).

Kulturálisan viszont tessék kővel hajigálni, de két olyan médium távozik, amely nagyon sokat ártott a magyar zenei kultúrának azzal, hogy nem tényleges életműveket, tényleg fontos dolgokat mutattak be egy-egy lemezről, hanem csakis azt, amit a plebs amúgy is ismert. Tudom, piacgazdaság, hallgatói igények, meg minden, azonban e tekintetben bizakodó vagyok, annál is inkább,mert az mr2 példája mutatja, hogy igényes zenével is lehet hallgatóságot toborozni, sőt. (Igaz, hétvégenként eléggé felhígul a kínálat, de persze nem lehet mindig underground, de azért az igényes könnyűzene kategóriájával már kiegyeznénk.)

Az új rádiók egyikének (rész)tulajdonosa az Econet, amely, mint tudjuk, érdekeltséggel rendelkezik a Sziget Fesztiválban is és persze a Rádió Caféban is, így nagyjából belőhető, milyen zenei világra számíthatunk. A másik nyertes, az Advenio neve nem mond semmit, állítólag Fidesz közeliek, akkor gondolom, majd tele lesz Kormoránnal meg Ákossal meg Rákay Filip-féle elkötelezett alákérdezőkkel.

És hogy mit szól majd ehhez a hajnali idiotizmushoz szoktatott jónép? Majd megszokja, mint ahogy mindent megszokott eddig is. Meg ne nagyon reklamálja vissza az a tömeg az ő kedvenc Demjén Rózsiját és Hooligans-ét, amelyik olyan politikai elitet ültetett a nyakunkra, amilyen most van.