Nem nagyon láttam, hogy valakinek eszébe jutott volna egy jubileum a helyi rádiózás krónikájából: húsz éve indult a Cervinus Szarvason.

Pontosabban néhány hónapja feltűnt ez a fotó a Facebookon, mely az alapító gárdáról készült, ha jól emlékszem, az első tíznapos etap utolsó perceiben, s melyen én is szerepelek (no, vajon melyik az az ifjú harmincas, aki immár egy ősz, pocakos férfiként blogol nosztalgikusan?). 

A főiskola sportcsarnokával szemben található Turul teraszán ücsörgött három fiatalember 1994 egy szép nyári délutánján, kezükben toll és jegyzetfüzet: Dankó Ervin helyi dj és életművész, Szenes János, a helyi önkormányzati lap főszerkesztője és jómagam, akkor még nagyon kezdő újságíró Orosházáról. Ekkor még nem létezett  médiatörvény, ami szabályozhatta volna a szabad rádiózást és televíziózást, ám a hivatalos politika lehetővé tette, hogy a már éledező rádiós kezdeményezések ideiglenesen sugározhassanak műsorokat. Békés megyében ekkor már Békéscsaba, Gyula, Orosháza túl volt ezen, azaz néha-néha egy vagy több rádió megszólalt majd elhallgatott egy időre, azonban Szarvas még teljesen szűz volt.

Bár én Orosházán nem vettem részt az Orosháza Hangja című projektben (ez egy önkormányzati buli volt, a helyi hivatalos lap munkatársai és azok barátai nyomultak, én pedig nem voltam barát, legalábbis szakmai értelemben), ám Ervinék számítottak a segítségemre. Jánost ismertem szakmai vonalon, Ervinnel pedig akkori, Szarvason élő barátnőm hozott össze.

Mint mindenki más ebben a helyzetben, mi sem nagyon tudtuk, mit akarunk. Vagyis nagyon sok mindent akartunk, de nem igazán tudtuk, hogy lesz ebből rendszer. Az akkori idők naiv idealista szellemében természetesen egyszerre akartunk lenni egy jó Kossuth rádió és egy még jobb Danubius, helyi fronton. A gazdasági alapokkal sem sokat cicóztunk: elindulunk, aztán lerohanjuk a vállalkozókat és "beszedjük a nagy lóvét."

Mondjuk gazdaságilag én egyébként sem voltam érdekelt, ugyanis a cég az Erviné volt az adminisztráció és a technikai részletek minden nyűgével és persze kockázatával. A zenei arculatot is ő határozta meg: Ervin inkább a nagyonpop zenét szerette, ami rá is nyomta a bélyegét később a rádióra - így utólag nagyon helyesen, hiszen a széles közvélemény természetesen ezt fogyasztotta már akkor is, egy idő után már nem is próbálkoztunk becsempészni saját kedvenceinket.

Azon az ötletelős délutánon meg is született a tíznapos programterv vázlata, amelyről büszkén elmondhatjuk utólag is, hogy évekig helytálló maradt, ugyanis olyan, akkor kitalált műsorok, mint a Szomszédoló, vagy a szlovákoknak szóló műsor már az állandó rádióban is stabil elem maradt. Ekkoriban született meg a név is emlékeim szerint: Cervinus. Ez egy szójáték volt, hiszen a várost korabeli feljegyzések szerint így emlegették a rómaiak, másrészt ugye benne volt a projekt arca, Ervin neve is.

Mint minden új rádió, a Cervinus is a kollektív lelkesedésre épített mind a mikrofonok előtt, mind a készülékek mellett. Azaz igyekeztünk azokat a fiatal, lelkes, okos, ügyes embereket feltérképezni, akik szívesen (és főleg ingyen, vagy jelképes összegekért) dolgoznának a rádiónak. A kimenő oldalon pedig abban bíztunk, hogy a hallgatók megbocsátják majd a kezdeti csetlést-botlást, jó értelemben vett amatőr produkciókat és lényegében úgy viszonyulnak hozzá, mint a magyar narancshoz (kicsit kicsi, kicsit savanyú, de a miénk).

Mindkét reményünk teljesült, hiszen remek munkatársak jöttek össze hármunk kapcsolati hálója, majd az általunk megkeresettek kapcsolati hálója révén. Most felsorolás következik, remélem, senki nem marad ki, főleg attól kérek elnézést, aki rajta van a képen, de valami okból már nem jut eszembe a neve (a listán olyanok is szerepelnek, akik egyébként nincsenek a képen): Bajusz Kati, Fodor Mariann, Uhljár Zita, Wolf Tünde, Fodor Tamás, Dernovits Péter, Tóth M. Gyöngyi, Tóth Tünde, Regős Matyi, Schinkel Thomas, Kiss Ákos - a hátsó vidám társaság pedig egy helyi gimisekből álló abszurd humor-társulat, közülük Peres Bernadett, Szlovák Norbert, Molnár Mihály nevére emlékszem. Ha valaki lemaradt, írjon rám bármilyen csatornán vagy kommenteljen a poszt alatt.

Folyt. köv.

(Ha vannak dokumentumaid az indulásról, küldd el lécci ide vagy kommenteld be - azt is jelezd, ha rosszul emlékszem valamire, sajnos a hiányos források miatt az emlékezetemre kell hagyatkoznom)

Fotó: Facebook