2018. már 17.

Rágyúrva a kétharmadra nem ciki a teljes összefogás

írta: korbelygyorgy
Rágyúrva a kétharmadra nem ciki a teljes összefogás

Arcvesztés nélkül összefoghatna a Jobbik és a baloldal, együttműködve a zöldekkel és a kispártokkal, ha egyetlen cél érdekében tennék ezt: megszerezni a szavazatok kétharmadát, új alkotmányt és választási törvényt létrehozni majd új választásokat kiírni és feloszlani. 

Nem akarnék a magyar ellenzék megmondóembere lenni, főleg, mert szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki napról napra jobban csodálkozik azon, hogy egy viszonylag kézenfekvő dologról nem nagyon esik szó. Ez pedig a kétharmad megszerzése, alkotmányozó nemzetgyűlés keretében a NER totális lebontása új alkotmánnyal, választási törvénnyel, majd önfeloszlatással és új választás megtartásával.

Természetesen a gondolat nem az én fejemből pattant ki, korábban, mint lehetséges forgatókönyv gyakran elhangzott több fórumon, de aztán elhalt a dolog. Sok érv szól természetesen ellene, sok a kockázata is, de talán érdemes ezeket megfontolni, mert jobb ezen kockázatok bevállalása, mint egy nagyon béna kormányzás, legalább olyan sok totojázással, mint ahogy az ellenzéki tevékenység folyt. Azzal a különbséggel, hogy ellenzéki győzelem esetén a jelenleg kormánypártok igen kegyetlen kontrollt jelentenének a különböző érték- és érdekszempontok hálójában vergődő győzteseknek. Nem beszélve róla, hogy anyagi források is akadnak majd bőven, senki ne gondolja, hogy minden pénz magánzsebekbe vándorolt: én úgy látom, hogy súlyos milliárdok szolgálják majd ebben az esetben a Fidesz "alternatív államát".

Az alkotmányozó nemzetgyűlésre való rágyúrás arra is lehetőséget ad az érintett pártoknak, hogy jelenlegi ellenérzéseiket legyőzzék, hiszen más együttműködni akciószövetségben, mint hosszabb távú, esetleg koalíciókényszeres szempontok szerint. Ez esetben a Jobbik szavazója könnyebben voksolna baloldalira és fordítva, mint ahogy a kisebb pártoknak sem kellene identitásukat félteniük kölcsönös visszaléptetések esetén. 

Természetesen korántsem biztos, hogy ebben a formában összejön a kétharmad, mindenesetre a rendszer logikája szerint - a győztes mindent visz - össze kell jönnie. A folytatás már ízlés - no és a jogi lehetőségek - kérdése, mindenesetre a legfontosabb lépések: ügyvezető kormány felállítása, korrupcióellenes ügyészség felállítása, alkotmánymódosítás, arányos választási rendszer elfogadása, majd új választás kiírása és önfeloszlatás.

Ennek a modellnek az előnyeit nagyjából felsoroltam: 

- Örökre meg lehet szabadulni a NER-től, más pártoknak sem juthat eszébe, hogy az illiberális keretek közt játsszák a demokráciát

- Arcvesztés nélkül foghat össze DK a Jobbikkal, LMP a szocival és így tovább, hiszen csak egy projektről van szó, nem értékválasztásról

- Ha mégis vannak az ellenzék soraiban fideszes ügynökök, küldetésüket nem tudják végrehajtani, hiszen így megszűnik a Fidesz hosszú távú hatalmát garantáló centrális erőtér

Vannak persze gyengeségek, hátrányok is:

- Nincs garancia arra, hogy a részt vevők megtartják a szavukat, az esetlegesen jobban szereplő pártok számára vonzó lehet a meglévő keretek közti kormányzás, így a megállapodás felrúgása

- A magyar választók megszokták, hogy alapvetően négyévente választanak Országgyűlést, nem megfelelő kommunikáció esetén nem értenék, miért van szükség rövid időn belül újabb voksolásra.

- A gazdaság esetleg nem díjazná az akár fél évig elhúzódó bizonytalanságot - Németország példája azonban igazolja, hogy kormányzás nélkül is jól elvan a gazdaság, igaz, a német cégeket nem az állami újraelosztás tartja életben

- Az elkeseredett és felhergelt Fidesz-hívők, illetve a jelenlegi kormányhoz kapcsolódó erők akár polgárháborús szintig fokozhatják az ellenérzéseiket

Természetesen mindkét érvrendszer kiegészíthető még, illetve adott esetben cáfolható, a poszt nem tudományos igénnyel készült, s arra sem számítok, hogy most valami nagy megvilágosodások következnek, viszont az sem esne jól, ha magamban tartottam volna ezt a lehetséges forgatókönyvet.

Szólj hozzá

mszp jobbik alkotmány választási törvény dk választás2018