Életem legextrémebb bringázásán vagyok túl, tudom, ezt írtam májusban is, miután jól eláztunk a Békéscsaba-Arad-Békéscsaba utolsó szakászán. Most azonban végig esett az eső, egyetlen különbség volt, hogy néha kicsit, néha nagyon, de többnyire az utóbbi történt.

Ez volt az Alföld Bike első napja, mi pedig megtapasztaltuk, milyen is egy november esős tekerés: mindened elázva, zenét nem tudsz hallgatni, mert a mobilod is közel van az elázáshoz, ráadásul az android meg is hülyül az esőcseppektől, mert az alkalmazások indításához elég egy esőcsepp, több csepp esetén pedig olyan, mintha egyszerre több alkalmazást nyomogatnál, ettől pedig megbolondul a rendszer.

Pedig talán jobban vitt volna a lendület, ha mondjuk Brainst vagy ...

Amikor nyolc éve megalakult az OKÉ (Orosházi Kerékpárosok Érdekvédelmi Egyesülete, aki nem tudná), még csodabogárként bámultak ránk, különösen az Alföld eme szegletében volt a biciklizés bizonyos fokú másodrangú tevékenység.

Nem tudom, volt-e részünk benne, valami kicsi talán mindenképpen, de a tekerés nagyon sokak életformájává vált, sőt lassan lendül át a másik oldalra és trendi lesz.

Ennek egyik jól látható jele, hogy évről évre többen indulnak a Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Szupermaratoni bringás szekciójában, de még inkább az, hogy a rendezvénynek a jelek szerint lesz egy őszi kistesója, az Alföld Bike, melynek résztvevői lényegében Békés megyét tekerik körbe.

Mivel első alkalomról van szó, nem lehet ...