A hétvége mérlegéhez tartozik egy jegyzet is (más nem nagyon, szokásos kispolgári agónia: mozi, kutyaiskola, evés, alvás), amit az MDF válságáról írtam.

Nem normális
Nooooormális?! (Besenyő Pista bácsi)
Már a lakitelki önkormányzat is megelégelte azt a huzavonát, kevésbé szolidan szólva szerencsétlenkedést, köznapian pedig tökölődést, mely az MDF háza táján alakult ki az elmúlt hónapokban. Mert mi másért jut válik teherré az alföldi kisváros vezetőinek, illetve lakossága egy részének, hogy Lakitelek emlegetése immár negatív reklámként hat, holott 1987, a híres sátorverés óta ismeri ezt a nevet az ország.

Az Argo nem több és nem kevesebb, mint aminek készült: egy kellemes kétórás időtöltés, magán viselve természetesen a nem titkolt Guy Ritchie és Kusturica-hatásokat, bár ez utóbbiból kevesebbet fedeztem fel. Nem a magyar rögvalóság ábrázolása a cél, mint például a Kontrollban, a Mixben vagy egy icipicit a Valami Amerikában, hanem kitűnő karakterek, jó színészek felvonultatása és azok klipszerű mozgatása, ugyancsak jó forgatókönyv alapján. Úgy is mondhatnánk: profi munka, ami egyébként sok megoldásával veri a Hollywood-fílinget, legalábbis, ha a tisztes középszert nézzük. Bármikor alkalmas ez a film is, hogy az amerikaiak újraforgassák, persze megváltoztatott helyszínekkel.

Moziügyben mindig szégyenkezve írok, mert míg mások már régen elfelejtettek egy-egy filmet, én földrajzi, logisztikai, településszociológiai okokból jóval később csodálkozom rá egy-egy filmre - feltéve, ha egyáltalán. Most talán kisebb a lemaradás: már vetítik az Argót , mi ma este nézzük meg. Majd mesélek.

Bácsfi Diána újra a rendőrségen
A rendőrség gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése miatt szombaton ismét előállította a magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport vezetőjét, Bácsfi Diánát és két társát. B. Diána két társával a fővárosban, az Astoria-aluljáróban röplapokat osztogatott szombat délután, amelyben a vasárnapi, be nem jelentett rendezvényükre invitálták az embereket - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese

Nem kéne lassan egy orvosnak is megmutatni a kisasszonyt?

Össze akartam kötni a városi megemlékezést a kutyasétáltatással, de nem jött össze, mert Bonnie minden agressziója előjött: minden egyes kézfogás után heves támadásba lendült az érintettel szemben (talán meg akart védeni), így miután üdvözöltük egymást a városi tévé főszerkesztőjével és a gimnázium igazgatójával, jobbnak láttam eloldalogni a helyszínről. Nem is vittem semmilyen felszerelést, nem is volt célom, hogy bármit is rögzítsek, mert az ünnepség ezúttal lájtos volt: sem nagy ember, sem egyéb különlegesség, az egyik helyi képviselőnő, civilben iskolaigazgató mondott beszédet, hogy milyet, azt sosem tudom meg, de talán ez nem is akkora veszteség.

Lassan már majd Anettka miniszterelnökasszony fogja képviselni hazánkat, Balázs Pali lesz a kultúrális miniszter, Stadler fogja megkapni a gazdasági minisztériumot, Zsanett lesz a szóvivő és Sebeők  sportminiszterré avanzsál. (Hozzászólás a Batiz-féle online interjúhoz :-) - na jó, azért a kultúrális írásmód is elég erős)

A Népszabi ma írta, hogy a Wahorn-tudósításbó l lemaradt egy név: Halász János. A meglehetősen merevnek tűnő debreceni Fidesz frakciószóvivő  úgy látszik, képes még vagány dolgokra. De miért maradt le a neve? Már a Népszabadságnál is vannak szeretem és nemszeretem emberek? És ő hogyan ejtette azt, hogy pfű ?

Emberek, óvatosan azzal a Buzi-e vagy? című Sickratman-klasszikussal :-) Kiírtam magamnak sok más mellett audióra, hallgatom a kocsiban már vagy egy hete, és ma kora délután hogy jártam: egy PR-interjú kérdését így tettem fel: eredményes-e volt a ....? Ráadásul rá sem jöttem azonnal a kapitális barom hibára, hanem csak amikor átjátszottam a Cool Editre. Szégyelltem is magam rendesen, ráadásul csak nagyon huszáros trükkökkel tudtam a dolgot korrigálni, hogy ne kelljen újra venni. Szóval a hülyeség fertőző...

Egyébként néhány hete megírtam a Buzi-e vagy? helyi verzióját, amit nem teszek ki ide, mert durva, agresszív és sértő, de lehet, hogy egyszer még elkészítem a hangos változatát, ha találok egy  embert, aki megcsinálja a zenei ...

Annyira gagyi az axelspringer új lapja, hogy tutira bomba siker lesz. Hajtogatják, mint egy mantrát, hogy nembulvárlap nembulvárlap, a sok barom meg jól elhiszi, és bazi büszke lesz, hogy ő rendes újságot olvas nemblikketaztrágya, és egynek se fog feltűnni, hogy ebből a szarból nem derül ki, mi történt tegnap. grrr.

Ezt sem én mondtam, hanem egy igazi szakember :-)

"Azt, hogy a politikusok befolyásolási törekvésekkel bombázzák az újságírókat, én kvázi természetesnek tartom" - mondta, hangsúlyozva, "a médiaintézmény felelősége, hogy ennek ellenáll, vagy sem".

Ezt Kóczián Péter nyilatkozta az MTI-nek annak kapcsán, hogy távozott a Hír Tv-től. Attól a tévétől, melyet eddig is csak miatta volt érdemes nézni, annak ellenére, hogy  Pörzse Sándor, Kerényi Imre, Lovas István és egyéb urak osztják ott az észt színvonaltalanul és arcátlanul. Bizony ez is egy szakma, és van egy határ, ameddig talán csinálni lehet mindenféle kompromisszumokkal, de van, amin nem szabad átlépni, mert akkor semmi sem különböztet meg azoktól a kurváktól, akik az út szélén vacogva kínálgatják magukat. És ez nem csak ...

Nem tudom, van-e értelme negyvenes politikusoknak ökörködniük egykori kedvenceik előtt tisztelegve, s arról egy buta tudósítást közölni a legnagyobb napilapban, mindenesetre mint egykori lelkes Bizottság-rajongó természetesen megdobbant a szívem a hírt olvasva. Persze jobb lett volna a klasszikus Szerelem helyett elénekelni a talán még klasszikusabb Kamikazét: filozofikusabb, ráadásul egy kicsit az öregedésről - is - szól...


Fodor Gábor és László Csaba: performance
    
Népszabadság • T. M. I.  • 2004. október 20.

Hétfő este meglehetős szókimondó performance-szal lepte meg hallgatóságát Fodor Gábor SZDSZ-es ügyvivő és László Csaba egykori pénzügyminiszter: a fővárosi K Petrys Galériában énekszóval nyitották meg Wahorn ...

Hát ekkora kreténnek kell nézni a vidéki rádióst? Egy kolléga (mármint multicég marketinges akárkije) ezt írta egy pr-anyaghoz isntrukcióként. Azaz ha kimegyek kvázi bejelentkezést csinálni a minidiszkkel, nehogy ne tudjak mit kérdezni. Holott mellesleg éppen e cég profilja volt a szakterületem a Békés Megyei Naplónál, tehát konyítok is hozzá valamit. Egyébként ide egy médiatörvényt: szabad nekem egyáltalán pr-cuccokat csinálnom, mint közéleti-kulturális szerkesztő-riporternek?

> Ami a bejelentkezésben benne lehetne:
> - mit látunk
> - merre jár a ... (promóciós eszköz)
> - mennyi érdeklődő van
> - mit mond az értékesítő
> - mit csinálnak a hostessek
> - népszerű-e a ....(itt fel vannak sorolva a terméknevek, ...

Hehe, Uj Péter is bekerült a legirritálóbb magyarok sorába. Ami persze ízlés kérdése, szerintem nem jogos, de az jogos, hogy az Index ezzel is nyomatékosította tekintélytiszteletlenségét. Merthogy Uj Péter az Index főszerkesztője. Tudtok még ilyen munkahelyet, ahol a főnököt le lehet hülyézni nyilvánosan?

Persze gondolhatnánk, hogy PR-fogás (mindegy hogy mit, csak írjanak), én azonban idéznék néhány mondatot: Aztán ott van a Dalnokok Ligája, ahol Nagy Feró, Gundel Takács Gábor, Fekete László és egy irritáló külsejű stylist társaságában mutatkozott, ráadásul szmokingban. Mindezekért mi kérünk elnézést, ahogy a Heti hetesért is, ahol ugyan mindössze egyszer szerepelt, de akkor többször összenézett Farkasházy Tivadarral. Na, és ...

A képen nem teljesen jól vehető ki a mobilom kijelzője, ezért elárulom: egy félkarú rablót szimuláló játékról van szó, amire egész rendesen rákaptam az elmúlt néhány napban. A játékot szinte véletlenül töltöttem le a SE wapoldaláról, kíváncsiságból, ugyanis alapvetően nem vagyok egy nagy játékos sem számítógépen, sem telefonon, de hál' Istennek az offline játékok sem érdekelnek küülönösebben, értsd kártya, lovi, automata. Ez a félkarú rabló azonban más, és nem is azért, mert very primitív, tulajdonképpen csak nyomogatni kell egy "kart", azaz az egyik gombot és várni az eredeményt, esetleg a befutónak ígérkező ábrát rögzíteni.

Másról van szó: huszas éveim végén néhány hónapig nem nagyon tudtam mit kezdeni ...

Eddig jó a lendület: Zuschlag lemondott, Tóbiást leváltják. Igaz,  ez látszólag ellentmond, hiszen a nagy megfiatalodásban éppen a fiatalok szóródnak, de a fiatalítás nem feltétlenül életkor  szerinti szelekciót jelent, például az én szememben Vitányi Iván fiatalosabb (mert nyitottabb és rugalmasabb), mint mondjuk Újhelyi, de ugyanez az összehasonlítás áll például Göncz Árpád vagy Mécs Imre, illetve teszemazt Répássy Róbert vagy Szíjjártó Péter viszonylatában.