Illetlenség
lenne nem megemlékezni a jó öreg Cseh Tamásról, aki tekintélyes
életművéről (a bakelitek teljes létszámban itt a polcon), éppen a Ten
years after, azaz Tíz év múlva címűt adta elő a Fehér babák
takarodójáról, ami még tizenéves
koromban is fontos dal volt számomra (lehet, hogy itt a blogon már
erről
írtam, ha nem, akkor csak arra emlékszem, hogy sokaknak elmeséltem).
Szóval arról szól a dal, hogy "...csak tíz év múlva ne ez a dal
legyen", azaz forduljon jobbra a sorsunk, aztán eltelik tíz év, még tíz
és sajnos lassan újabb tíz - a dal pedig alapjában véve ugyanaz,
függetlenül rendszerváltástól, sínen lévő magánélettől, viszonylag
elfogadható egzisztenciától...
Belenéztem az MTV-n vetített segélykoncertbe , főként az elejét láttam.
A lista nem vonzott különösebben, többnyire a Fidesz-holdudvar próbálta
megmutatni erejét, hatását, nem tudom, hívtak-e másokat, vagy
beengedtek-e nem Orbán-fan előadókat. Ugyebár az Edda, Balázs Fecó,
Vikidál, Varga Miklós, Ákos vonulat annyira nem érdekel, viszont
találkoztam egy-két számomra fontos előadóval is, így nekem nagyon vagy
viszonylag bejönnek az öreg Tolcsvayék, Cseh Tamás, jópofa volt a
Zeffer-féle Rock Band (ex-Tunyogi -Tunyogi Péter sajnos beteg,
gerincműtéten esett át), és frenetikus meglepetés volt a Transylmánia ,
akikről nem is hallottam eddig, viszont nagyon bejött, amit csinálnak,
s ami leginkább a korai Ghymesre emlékeztet engem első ...
Kicsit el teccett alukálni solymász ügyben: immáron harmadik éve
rendezik Gyopárosfürdőn. :-)) - írja egy ismerős, és tényleg! Ez azt
jelenti, hogy valami okból 2003-ban és 2004-ben nem mentem ki a
záróterítékre, holott ez korábban szokásom volt, most pedig rutinból a
régi helyre ballagtam ki, mi több, mást is odacsődítettem. Lassan kérem
a felvételemet valami öregek otthonába, úgy tűnik, egyre szenilisebb
leszek.
Itt van mindjárt a ma délután: még reggel elhatároztam, hogy a reggeli
bringatúrára bemelegítésképpen délután tekerek egy kicsit a város
körül, 4-5 órás indulással, merthogy az időeltolódás miatt nem hatkor,
hanem hétkor sötétedik. Négy óra után (amikor felébredtem ebéd utáni
szunyókálásomból) kezdtem el ...
"Magyarországon 100-150
ember vonzódik a madarakhoz" - írja kedvenc helyi lapom
a solymásztalálkozó kapcsán. Szodoma és Gomorra! Különösen így,
madárinfluenza idején :)
Árnyékra vetődtem délután:
ezúttal nem a gimi előtti emlékparkban, hanem kinn Gyopárosfürdőn
rendezték meg a solymásztalálkozó záróeseményét - nem néztem meg
alaposan a meghívót, illetve a plakátot. Én pedig Bod Péter barátommal
- akik egyébként délután nálunk vendégeskedtek - szép kényelmesen
kiballagtam a régi helyszínre, persze sehol semmi, helyette sétáltunk
egy jót a városban. Kocsiba már nem mertem ülni, mert délután megittunk
néhány pohár bort. Lassan minden kinn lesz Gyopin, ha technikailag
megtehetnék, jönne egy markoló és a legfontosabb közintézményeket
átemelné a fürdő köré, hogy minél többen ott mászkáljanak, hátha egy
részük beesik a megalétesítménybe. Csőlátás.
Péter egyébként korábban a ...
Ma két eseményre is elmentem, ez ritkán fordul elő, ugyebár a technikai
haladás lehetővé teszi a tér és az idő legyőzését, nem kell ott lógni
minden rendezvényen órákat néhány percnyi hanganyagért - azaz hiába
dolgoznak helyetted a gépek, magadnak is többet kell dolgoznod.
Most mégis kivételt tettem: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete
sajtótájékoztatójára érintettként mentem el, merthogy a most induló
"Művészet határok nélkül" című, a Phare CBC alapja által támogatott
projektjének részt veszek a kommunikációjában (lesz blog is, bizonyám
:)).
A másik esemény pedig az Egy éjszaka a hajléktalanokért, egy
kipakolásos "buli" a belvárosban, a lényege az, hogy felhívják a
figyelmet a hajléktalanok helyzetére. Persze nem olyan ...
Ekkora f ordulatra
nem számítottam, azt azért nem volt nehéz kitalálni, hogy a Fidesz
kampánya úgy rossz, ahogy van, s ennek előbb-utóbb mérhető jele lesz.
Biztosan vannak még kreatív ötletek a
tarsolyban, amikkel tavaszig előrukkolhatnak, azonban a jelenlegi
sárdobálás bumerángként csap vissza arra, aki elindította. Itt van ez
az Apró Antal-sztori. Igen, az öreg a Kádár-éra egyik főembere volt, no
de az unokájának a férje - aki történetesen a miniszterelnök - erről
nem tehet. Meg kell védenem Gyurcsányt, lehet szoclibezni, komcsizni,
de hogy a francban lehet az ilyesmivel a parlamentben érvelni, még
hogyha csak annyit mondott Áder, hogy megérti, emiatt nincs mit
mondania az ünnepen (szép új világ: úgy ismerkedsz csajokkal, pasikkal,
hogy ...
Hoppá, benne vagyok az E-Masában , a MUOSZ szakmai lapja online
változatában. Néhány napja e-mailen nyilatkoztam blogügyben egy
munkatársuknak, ebből egy részletet fel is használtak. És micsoda jó
társaságban: Andrassew Iván , Pécsi Ferenc , Hírbehozó :)
Egyszer talán azt is elérem, hogy nem ékezettel írják a nevem, az a
Korbély ugyanis a 39-es dandár (Karikás Frigyes), én csak a 63-as
kispályás versenyző vagyok...
Végre megszabadultam kedvenc kombájnjaimtól és adaptereimtől,
befejeztem azt az agrármarketing-projektet, ami egyébként titkos, de
már mindenki tud róla, de mivel főnöknőnk aláírt valami titoktartási
kötelezettséget, így én sem beszélek róla - egyébként szűk szakmai
körökben érdekes az egész, a Blikk biztosan nem közölné a címlapon.
Szóval Faludy: összességében pozitív a mérleg, Gyuri bácsi elemében
volt, jól érezte magát. A műsort nagyban színesítette Vásári József,
akiről utólag derült ki számomra, hogy több kísérleti filmben
szerepelt, illetve résztvevője sok színházi projektnek, mi több, egyik
ismerősöm szerint Tankcsapda-klipekben szerepel - majd utánajárok, nem
nagyon nézek zenetévéket.
Élvezem a jó időt, ...
A
hetedik Faludy-esten is túl, ezúttal a kálvinista Rómában, Debrecenben.
A harmadik úriember a képen Vásári József, aki Villon-balladákkal
színesítette az estet. Gyuri bácsi egyébként teljesen jó volt, pedig ez
már a második haknija volt kedden: előtte két órától a Terror Házában
volt jelenése.
(Természetesen Tokaj lebeszélve, a részleteket majd le-emailezzük.
Ez nem a reklám helye, de: a Red Bull tényleg hatásos turbószer. Tuti,
hogy attól maradtam ilyen élénk az előadás alatt és most sem vagyok
álmos, pedig tényleg ideje lenne ledőlni arra a rendelkezésre álló
néhány órácskára.
Eddig nem annyira idegesített a parlamenti adok-kapok. Most valahogy
rohadtul bosszantóak. Ezek tényleg le akarják váltatni önmagukat? (És
mi lenne, ha a parlament stúdiósai még több beszólást engednének ki az
éterbe?...)
Illetlenség
lenne nem megemlékezni a jó öreg Cseh Tamásról, aki tekintélyes
életművéről (a bakelitek teljes létszámban itt a polcon), éppen a Ten
years after, azaz Tíz év múlva címűt adta elő a Fehér babák
takarodójáról, ami még tizenéves
koromban is fontos dal volt számomra (lehet, hogy itt a blogon már
erről
írtam, ha nem, akkor csak arra emlékszem, hogy sokaknak elmeséltem).
Szóval arról szól a dal, hogy "...csak tíz év múlva ne ez a dal
legyen", azaz forduljon jobbra a sorsunk, aztán eltelik tíz év, még tíz
és sajnos lassan újabb tíz - a dal pedig alapjában véve ugyanaz,
függetlenül rendszerváltástól, sínen lévő magánélettől, viszonylag
elfogadható egzisztenciától... 
Belenéztem az MTV-n vetített 
A
hetedik Faludy-esten is túl, ezúttal a kálvinista Rómában, Debrecenben.
A harmadik úriember a képen Vásári József, aki Villon-balladákkal
színesítette az estet. Gyuri bácsi egyébként teljesen jó volt, pedig ez
már a második haknija volt kedden: előtte két órától a Terror Házában
volt jelenése.
(Természetesen Tokaj lebeszélve, a részleteket majd le-emailezzük.