Nézzétek feleim, milyen egy igazi István a király előadás, 2003/Csíksomlyó, negyed millió székely és anyaországi előtt:

www.youtube.com/playlist?list=PL6C362274153AC800

Öblítsük le ezzel a halhatatlan produkcióval az alföldis gyalázatot.

Én láttam az RTL-en az Alföldi-féle verziót. Nagyon szeretem a rendezéseit, de ez nem sikerült jól! Nagyon nem! A színészek pocsékul énekelnek, ami egy zenés darabban (nevezzük musical-nek, vagy rock operának) megbocsáthatatlan!
Még az általam szintén imádott Novák Péter is pocsék volt. Az RTL-ben pedig nincs olyan rendező, aki le tudna vezényelni egy színházi közvetítést. Vagy totálokat mutattak, vagy piszok közeliket. Nagyon zavaró volt!

@MACISAJT:
elhiszem neked, hogy nagyon szép és sikeres volt ama csíksolyói előadás.
végül is az elfújta a szél is bestseller.
meg a csárdáskirálynő is sokaknak tetszik.
sőt, komoly kereslet van gipsz kertitörpékre is...

Mikor készül egy újraértelmezett holokauszt film?Lehetne a tábokorban buzi gruppen,füvezés,dávid csillag vizeletben,óriás rozsdás kipa (alföldi robertától vett ötletek)

"nekem bejött az Alföldi-féle változat modernsége, ebből is elsősorban a patetikus máz lesterimózása" - Tehát, ami történelmünk sorsfordulóit, történelmi sorsfordulónak, történelmi nagyjainkat pedig történelmi nagyságnak ábrázolja, az olcsó népszínműnek tekintendő. Ami meg minden, egykor a valóságban megtörtént dolgot félretéve, a rendező lázálmait mutatja be, az modern és újító, amelynek értékei vannak, és amelyet majd követni fognak és elterjed

Senki nem emlékszik már a 83-as verzióra? Csak mert az is modern volt, az sem épp a középkori jelmezekről és ruhákról szólt. Koppány ott is félmeztelenül fogadta miniruhás asszonyait, Laborc bőrruhában volt, stb. De ha valakinek tényleg az kell egy színdarab értelmezéséhez, hogy korhű ruhákat és eszközöket lásson, azt egy kicsit sajnálom. Mert valószínűleg nem jár színházba, hisz nem értené, amit ott lát, az előadások 90 %-ában. És még egy kérdés: ha már ennyire utálják a tiltakozók a modernséget: azzal nincs baj, hogy István és Koppány rockot énekel?

@nandras01: Nem kedvelem régi operák megcsúfolását (pl. Mozart opera szereplői mint 21. századi gengszterek, akik az opera végén mindenkit legéppuskáznak, vagy náci egyenruhák Wagner műveiben, stb.), és elvből nem nézek ilyet, ezért aztán nem is nagyon van véleményem a dologról, amellett, hogy fogalmam nincs, bárki is miért akarna ilyet megnézni.

Az viszont eléggé nevetséges, amikor valaki ezt tartja az igazi magas művészetnek, hogy modern gengszternek vagy mittudomén minek öltözik Koppány, István meg bankigazgató.

@Siri Keeton:
"elvből nem nézek ilyet, ezért aztán nem is nagyon van véleményem a dologról, amellett, hogy fogalmam nincs, bárki is miért akarna ilyet megnézni."

Akkor te vagy a legilletékesebb, hogy erről beszélj.

@Beru: "azzal nincs baj, hogy István és Koppány rockot énekel?" - Nehéz azt megérteni, ugye? Nincs probléma a korhű öltözet hiányával (bár evvel veszít a hitelességéből), nincs probléma avval se, hogy (korhű) regös ének helyett, rockopera. Ezmind csak külsőség. Ez még mind belefér a modernség és újítás fogalmába. Az viszont már nem tud beleférni, ha tartalmi eltérés is van (pl.Koppány a szabadságról énekel, noha a történelmi Koppánynak köze se volt a szabadsághoz). Az meg végképp nem fog beleférni, ha mai politikai mondanivalót próbál beleerőltetni, mikor már a valósághoz nyomokban sem akar a rendező igazodni

@Beru: A zenés színház (az ókori görög színháztól kezdve a barokk operán át a wagneri Gesamtkunstwerk-ig és azon is túl) sosem a tökéletes realizmusról szólt. Egy ezer évvel ezelőtti történetet játszottak el mai (illetve 1983-as) rockénekesek.

Most pedig egy aprólékosan modern történetet modern egyenruhákkal stb. játszottak el. Egy mítoszból csináltak egy mai történetet. Wagner már százötven éve megállapította, hogy a mítosz a legalkalmasabb a közönség érzelmeinek és fantáziájának a megragadására. Ez a huszonegyedik századi gengszteres mercedeses trabantos történet az én fantáziámat nem ragadta meg, eszemben se lett volna fiatal csikóként tábortűznél énekelni, ha ez az eredeti sztori.

@Conchobar: @Siri Keeton: 83-ban is volt benne áthallás a XX. század második felének történelmére... Egyébként pedig minden időtálló mű mindig aktuális. Hamlet ezért lehet farmerban és palástban is. III. Richárd lehet fasiszta diktátor, vagy középkori gonosz. A megmutatott konfliktus örök: hatalom-szabadság-szerelem-döntés-kényszer-gyengeség-erő.. és a dsor folytatható. Ezért érthetetlen számomra, hogy egy bizonyos történetet csak egy bizonyos időben tudnak elképzelni valakik. Szerintetek tényleg csak Istvánról, vagy akár tényleg csak egy dán királyfiról szól konkrétan egy jó darab??? Elképesztő..

@Siri Keeton: ha III. richard alól nem a lovát, hanem a bmx kerékpárját lövik ki, az lehet öncélú modoroskodás, de akár a darab teljes újraértelmezése is. mindez attól függ, hogy a rendező tud- e olyan új értelmet adni a darabnak, ami az eredetihez hozzátesz valami újat, valami olyan mondanivalót, ami a releváció erejével hat a nézőre.
ha istván és koppány rockot énekel, miközben a háttérben felsejlik a szt korona és ménkű méretű trikolórt húznak maguk után a statiszták, és ezenközben 1983- at írunk, akkor az, ott és akkor releváns volt, mert olyan fogalmakat mondott ki, ami ha nem is tiltott, de legfeljebb megtűrt volt.
akkor.
ma egy kicsit megmosolyogtató az akkori kép.
ma az alföldi féle képek szólnak hozzánk, amikor a két kriptaszökevény regős riadtan nézelődik és nem is értik, hogy hogyan kerültek ide, lengetik a kis papírzászlóikat, majd, amikor rájukdörren a valóság, egymást letaposva menekülnek, amikor a nép riadtan menekül az éppen megjelenő hatalmasságok elől, amikor astrik ráüvölt a tömegre, hogy "NA!" és azok erre fel kezdik éltetni istvánt, amikor a szereplők a koronába zárva sírják el a himnuszt és géza kívülről és elrémülve nézi, hogy a mű, amit elindított mivé fajult.

alföldi ma nekünk szól.
lehet, hogy holnapra ez az értelmezés is idejétmúlt lesz, de ma élő, ahogy élő volt az 1983- as királydombi is - akkor.

@Beru: "83-ban is volt benne áthallás a XX. század második felének történelmére" - Csakhogy ebben az esetben nem áthallásról van szó. Áthallás az, mikor egy réges-régi eseményt látunk bele a mába, egy réges-régi eseménnyel hozzunk kapcsolatba a ma történteket. Ha viszont a mai dolgokat próbálunk látni egykor volt események helyén, azt nem áthallásnak, hanem másnak kell nevezni. Azt anakronizmusnak, vagy inkább történelemhamisításnak kell nevezni

@nandras01: pont így gondolom én is. '83-ban épp úgy a helyén volt az az előadás, mint most az Alföldi-féle.

@Beru: "III. Richárd lehet fasiszta diktátor, vagy középkori gonosz" - Ezt azért mondhatod, mert Shakespeare is megírta a maga Koppány-szabadságdalát, eltorzította a drámájában a valósághoz képest III.Rihárd alakját

@nandras01: "alföldi ma nekünk szól" - Amit leírtál, abból egyértelmű, hogy neked szól "alföldi". Nem érdekel téged a valóság, az érdekel téged, amit látni szeretnél

@Conchobar:
"Nem érdekel téged a valóság, az érdekel téged, amit látni szeretnél"

pont, hogy nagyon nem szeretném látni, de a valóság sajnos láttatja magát, ha akarom, ha nem.
nagyon megütött az előadás pont azért, mert a valóságot, a mai realitást ennyire durván tolta az arcomba.

@nandras01: "nagyon megütött az előadás pont azért, mert a valóságot, a mai realitást ennyire durván tolta az arcomba" - Ha a mű a mai valóságot akarja az arcunkba tolni, az rendben van. Tolja az arcunkba a mai valóságot, de ahhoz minek Szent István (nikor ő saját, a maitól gyökeresen eltérő valóságban élt)

@nandras01: "nagyon nem szeretném látni, de a valóság sajnos láttatja magát, ha akarom" - Hát magasból teszel arra, hogy milyen volt a valóságban Szent István. Helyette egy lázálomszerűségen élvezkedsz

@Conchobar: neked most mivel van bajod? a dalok ugyanezek voltak az eredeti meg az azt követő előadásokban is és most Alföldin kéred számon a történelmi hűséget?
mellesleg egy irodalmi műnek nem feltétlenül a pontos történelmi hűség a célja még akkor sem, ha egy valós helyzetből és valós személyekből indul ki.

@Conchobar:
"Hát magasból teszel arra, hogy milyen volt a valóságban Szent István."

hogy szt istván milyen volt a valóságban, arról édeskeveset tudunk és ezen tudásunk jelentős része is inkább legenda, mint realitás.
ennyit a hiteles szt istván képről.

ha mond neked valamit, hogy "értelmezés", meg "képes beszéd", esetleg "absztrakció" és egyéb ilyen liberálfasisztazsidó halandzsa, akkor talán nem lepődsz meg azon, ha macbeth egyes elborult elméjű rendezők szerint a mának(is) szól, ha hamlet farmerban jelenik meg a színen.
ha a fenti fogalmak számodra csak üres zaj, nos akkor marad számodra a csárdáskirálynő.
ott nem érhet meglepetés.

@nandras01: az a vicc, hogy még ott is érheti meglepetés :) valamikor a 90-es években volt egy kaposvári csárdáskirálynő előadás, ami hasonló indulatokat váltott ki a hagyományos operettért rajongók körében.

@Nelson.: affene :)
esetleg walt disney..?

@nandras01: asszem őzikék, kiskutyák és daloló teáskannák nem voltak benne :) ott is csak az volt a baj, hogy átütött a korszellem.

@Conchobar: nagyon tévedsz, ezt azért mondhatja, mert a színház (és az irodalom) véges számú archetipikus karaktert és ugyancsak véges számú drámai alaphelyzetet variál évszázadok (ezredek) óta - ezek a Bibliától az ókori görög irodalmon át a modern irodalomig kibonthatóak.
Az István alapját adó dráma is ilyen alaphelyzettel operál (hogy mást ne mondjak: Kreón és Antigoné), ez ennyire egyszerű.

A mai politikát csak az szeretné belelátni, akinek nincs más kapaszkodója, aki csak akkor tudja elhelyezni magát a térképen, ha tudja, hogy itt most Orbán akkor István vagy Koppány - ahogy így volt ez 83-ban is, mert ehhez voltunk szokva: csak igen volt és nem, fekete meg fehér. Az az idő elmúlt. Persze nyilván kényelmesebb zavartalanul tovább utálni Alföldit, mint elgondolkodni rajta, hogy épp azt próbálta megmutatni (képben is, hogy jobban érthető legyen), hogy a fejünk felett játszadoznak velünk, az istenadta néppel. És ennek meglátásához még színházi alapismeretek se kellenének...

Ami meg a korhű ruhákat illeti: a fehér tornacipő vajh' mitől volt korhűbb 83-ban?

egyébként pedig teljesen egyetértek a posztolóval - de amióta van ti és mi, már vagy évtizede, azóta megy a nemzeti jelképek (ünnepek, intézmények, szavak stb.) kisajátítása is, sőt, ahhoz se kell nyelvésznek lenni, hogy az ember észrevegye a tudatos NER-es retorika alapos kiépítését (amihez persze szintén meg lehet találni a (nyelv)történelmi párhuzamokat....). És pont a színház az, ahol ez a megosztottság szintén tombol, lassan szintén évtizede. Nem a Nemzeti körüli balhéval kezdődött - és ahogy látszik, az ottani hatalomátvétellel nem is ért véget. Kíváncsian várom például, hogy az élharcos Balázs Péter megkapja-e a Vígszínházat (no meg arra is, mit írt a pályázatába).

@Nelson.: úgy értettem, hogy esetleg walt disneyben nem csalódna.
bár, manapság sosem lehet tudni...
(érdekes módon, a mandineren jelent meg egy kritika, ami kimondottan korrektnek mondható*. hová fajul a világ? - hogy stílszerű legyek :)

*a kommentek persze már nem okoznak semmiféle meglepetést

@nandras01: ja, a Disney-féle agyonidealizált világ, lehet, hogy nem okozna csalódást. Bár a történelmi hűséggel lehetnek azért ott is gondok :D

@Nelson.: Próbáld már meg értelmezni egy elő kommentem két mondatát: 'Az viszont már nem tud beleférni, ha tartalmi eltérés is van (pl.Koppány a szabadságról énekel, noha a történelmi Koppánynak köze se volt a szabadsághoz). Az meg végképp nem fog beleférni, ha mai politikai mondanivalót próbál beleerőltetni, mikor már a valósághoz nyomokban sem akar a rendező igazodni'

@nandras01: "hogy szt istván milyen volt a valóságban, arról édeskeveset tudunk és ezen tudásunk jelentős része is inkább legenda, mint realitás.
ennyit a hiteles szt istván képről" - Édeskeveset. És szerinted hol jelentkezik legalább ez az édeskevés a rockoperában?

Várom azt a darabot, ahol a metélő rabbi hatágú csillagokkal, meg menórákkal gyilkol, a nép szenved a zsidó kizsákmányolás miatt, s még jobban várom a darab után a rendezői szabadságot dicsőítő bejegyzéseket a töménytelen liberó blogon.

@kamarti: "A mai politikát csak az szeretné belelátni, akinek nincs más" - Ha nem a mai politikát kell benne látnom, akkor magyarázd el, hogy mit kellene látnom pl.az ENSZ-békefenntartók egyenruhájába öltöztetett szereplők helyett

@kamarti: "Ami meg a korhű ruhákat illeti: a fehér tornacipő vajh' mitől volt korhűbb 83-ban?" - Erről már írtam egy előző kommentben: ' Nincs probléma a korhű öltözet hiányával (bár evvel veszít a hitelességéből), nincs probléma avval se, hogy (korhű) regös ének helyett, rockopera. Ezmind csak külsőség. Ez még mind belefér a modernség és újítás fogalmába.'

@Conchobar: hogy a te szinteden válaszoljak:
pl. ott, hogy az istvánt alakító színésznek ugyanúgy két lába van amelyek egészen a földig érnek, amint az volt vélhetően istvánnál is.

ne haragudj, de ha ennyire nincs fogékonyságod színházra, akkor inkább maradj a kifestőnél.

@MACISAJT:

"...milyen egy igazi István a király előadás,"

Idefigyelj fideszes sggnyalókám: az nem zavar, téged, hogy a szerző SAJÁT VÉLEMÉNYE szerint ŐT MAGÁT baromira zavarta, hogy a szándékosan ironikusnak MEGÍRT pátoszos befejezőt harminc évig félreértették, elsősorban az olyan agyhalott fideszköcsögök, akik minden hazugságot beszopnak a főnöségtől?

Nem zavar? Akkor támadd meg a szerzőt, hogy mert ilyen izét írni, ami bántsa a te galamblekedet. Idióta. És ezért még fizetnek is neked, ész-f@sz megáll.

@P.Freddy: Szörényi most jött rá, hogy 30 éve félreértik... :)
Nagyon egyszerű srác vagy, légy csendesebb.

@kamarti: "Az István alapját adó dráma is ilyen alaphelyzettel operál (hogy mást ne mondjak: Kreón és Antigoné), ez ennyire egyszerű" - De a görög drámák egyike sem adott elő eltérőt (a valóságtól eltérőt, vagy a mítosztól eltérőt). Az István és Koppány közti rockoperai alaphelyzet eleve egy hazugság (nem szabadságharcos-zsarnok kapcsolat volt köztük, hanem két egymással versengő ember, két rivális kapcsolata)

@nandras01: "ne haragudj, de ha ennyire nincs fogékonyságod színházra, akkor inkább maradj a kifestőnél" - Ja

@Szúnyog:

Itt ne hazudozz mint egy Fideszes (azt csináld a közmédiában, odavalók vagytok a hazudozásaitokkal), nem most jött rá.

Oké, hogy nektek ez az egész roppant kínos, de inkább ne tetézzétek a sz.rt mert már nyakatokon felül ér :-)

@kamarti: "egyébként pedig teljesen egyetértek a posztolóval - de amióta van ti és mi, már vagy évtizede, azóta megy a nemzeti jelképek (ünnepek, intézmények, szavak stb.) kisajátítása is" - Kisajátítják, ugye? Nem érzed ezt lózungnak? Senkit nem akadályoznak abban Magyarországon, hogy használják a nemzeti jelképeket. Sőt, biztatás van: használják és tiszteljék. De ne gyalázzák

@Conchobar: láthatóan nem olvasol szépirodalmat és nem jársz színházba. egy regényen, drámán vagy akár zenés darabon nem kérhető számon az ilyenfajta történelmi hűség, mert más a funkciója, mint egy történelemkönyvnek. értelmes ember tud különbséget tenni a kettő között.

@Conchobar:

"...használják a nemzeti jelképeket. Sőt, biztatás van: használják és tiszteljék. De ne gyalázzák "

Na ugyanezt ezt kellett volna mondanotok Orbán Viktornak 2002-ben, amikor fideszes trágyasárba gyalázta a nemzeti jelképet, a kokárdát.

@Hoppácska: Illetékes vagyok arra, hogy arról beszéljek, amikor valaki csak a Regietheater-t és a darabok "modern átértelmezését" tartja művészetnek.

@Conchobar: fejtsd már meg, légyszi, ezt az igen magabiztos állításodat:
"a görög drámák egyike sem adott elő eltérőt (a valóságtól eltérőt, vagy a mítosztól eltérőt)"
mert tényleg nem értem, szted a mítosz valóság? Szóval a thébai mondakör is az? Egy az egyben?
Csak erre válaszolj, arról most tényleg ne nyissunk akadémikus vitát, mi a különbség szakkönyv és irodalom között, és arról se, a színháztörténetben hogyan változott a főhősök társadalmi státusza az idő előrehaladtával, és hogy ez hogyan függött össze a valós társadalmi változásokkal - mert végképp összezavarodnál attól tartok.

egyébként pedig ha te azt állítod, hogy Koppány és István szimplán két hatalomvágyó, egymással versengő ember volt, sokkal inkább "meggyalázod" a történelmet, sőt Istvánt, mint Alföldi, hiszen azt mondod, nem világnézeti különbség volt köztük, nem voltak tudatában annak, hogy milyen következményekkel járhat a népükre nézve egyikük vagy másikuk hatalma. Ehhez képest az, hogy két, a ráaggatott szereppel, a "küldetéssel" viaskodó, érző embert láthattunk a színpadon, enyhén szólva is tiszteletteljesebb hozzáállás. Vagy tényleg az a baj, hogy Koppány nem egy ostoba, ordítozó ösztönlény, akinek az a baja, hogy nem megy hozzá Sarolt negyedik feleségnek, és István is ahelyett, hogy gondolkodás nélkül törné le a törekvéseit és négyeltetné fel, tipródik? Ezt szintén nem értem.

akit te ENSZ békefenntartónak látsz, az sztem csak egy katona, az állam (nem Orbáné, hanem általában az állam, érted) erőszakszervezetének tagja.

ami meg a nemzeti jelképeket illeti: én nem szeretném hónapokig hordani a tenyérnyi kokárdát, baj? És nem azért, mert tudjukkik ezt teszik, hanem mert vagy harminc éve egyszer megtettem, hogy egy jó nagy kokárdával parádéztam, és egy nagyon okos ember, történetesen egy tanárom, akire felnéztem, szép csendben megjegyezte, hogy ha azt hiszem, hogy a kokárda nagyságával egyenes arányban lesz fontosabb nekem az ünnep, akkor nagyon tévedek.

@Beru: @nandras01:

A magam részéről (ellentétben Conchobar-ral) egyáltalán nem kérem számon a történeti hűséget. Egy ilyen darabnak nem az a dolga. És semmi baj az áthallásokkal. De amikor Mercedes-t raksz a kora középkorról szóló darabba, akkor nem áthallást kreálsz, hanem szájbarágsz: "Érted, ez az egész István-Koppány dolog akár ma is lehetne, érted? érted? azt mondtam, akár ma is lehetne! érted? na, érted már?"

A III. Richárd alól kilőtt lő vs. bmx kerékpár esetén a kerékpár mindenképpen öncélú: nem nagyon tudom belátni, mit tesz hozzá a modern környezet a darabhoz (a szájbarágáson kívül). Anélkül is tudom, hogy a darab (vagy legalábbis az ott leírt konfliktusok közül jópár) akár ma is játszódhatna. A regősök riadt nézelődéséhez sincs semmi szükség Mercedesre vagy Trabantra vagy SS- és Bundeswehr-egyenruhára.

Az, hogy rockot énekelnek, az a történetmesélés eszköze: ezzel az erővel bármilyen történelmi filmben is bele lehetne kötni, hogy az ókorban vagy a 19. században még nem volt film... Ez egy rockopera vagy musical vagy akármi, szóval modern könnyűzenét alkalmazó zenés színdarab.

A fehér tornacipő meg a bőrszerkó (amit többen írtak, hogy "ezzel az erővel az se korhű jelmez") meg nem jó érv. A tornacipő és a bőrszerkó nem jelmez volt, hanem egyszerűen a szereplők (énekesek, statiszták, stb.) hétköznapi viselete. Amikor jelmezt viseltek, az a hétköznapi viseletüket kicsit a középkori irányba tolta el. Nem vettek fel szándékosan olyan jelmezt, ami drasztikusan eltért nem csak a korhűtől, hanem a hétköznapi ruházatuktól is. Nem kötelező jelmezt viselni (erőfeszítést tenni annak érdekében, hogy korhűnek látsszanak), és az sem feltétlen baj, ha a jelmez nem sikerül korhűre, de a szándékosan nem korhű jelmez értelmét én nem nagyon látom. (Azon kívül, hogy az egészen hülyéknek a szájába rágja, hogy "érted, ez akár ma is játszódhatna, érted? nézd, Mercedesen utazik a királynő"

Ezzel együtt a vita ízlésről folyik, így nincs is értelme. Aminek több értelme van, az a primitív sznob hozzáállás, hogy akinek nem tetszik a "modern átértelmezés", az biztos a Disney-rajzfilmek és -kifestők világában fogja megtalálni a szórakozását.

A másik primitív dolog azon röhögni, hogy a hülye operett-rajongók miért nem élvezik a "modernizált" Csárdáskirálynőt. Azért, b...meg, mert ők Kálmán Imre darabját akarták látni, és a "modernizált változat" eltér a librettótól. Ha valaki modern darabot akar előadni, akkor írjon egyet, ne Kálmán Imre hátán akarjon sikert elérni. (Lásd Wagner és a "modern" Bayreuth-i rendezők esetét.) Egyébként egy kifütyült előadás rosszul sikerült. Akármi volt a mondanivalója, nem tudta átadni, és mivel a színházi előadás természetéből fakadóan efemer dolog, soha nem is fogja senki felfedezni a közönséghez nem átment mondanivalót. Ez persze nem vonatkozik a hírek szerint sikeres Alföldi-produkcióra.

@Siri Keeton: nem értem: a merci túl szájbarágós, a jelmez túl direkten mai 2013-ban, a fehér dorcó és a szándékosan nem korhű jelmez viszont 83-ban nem az? Az nem azt üzente, mint amit ennek tulajdonítasz? Vagy talán azt, hogy nem volt elég pénze Koltaynak?
Már csak azért kérdem, mert egy komolyan vett színházban semmi nincs véletlenül - ahogy a pisztolynak is el kell sülnie, ha színen van. Ezek alapvetések - tehát, gondolom, Koltay jelmezei-nem jelmezei se véletlenül voltak olyanok, amilyenek.

Egyébként meg épp Alföldi tavalyi szegedi rendezése volt remek példa arra, hogy aki tudja a szakmát, az tud például operettet is úgy rendezni, hogy az operett-rajongóknak is elég élvezetes, és a "moderneknek" is eléggé modern legyen. Istenem, néhányan értetlenkedtek a disznó formára nyírt bukszusokon, de amúgy el voltak ragadtatva (vicces volt olvasni egy kommentben, hogy az ünnepléshez behozott lábasokon, amik ugyanazok a lábasok lehettek, mint a Mágnás Miskában tavaly, idén felháborodik valaki...). Ja, és úgy is lehet modern (ez az új szitokszó, meg a kortárs, klassz) valaki, hogy nem tér el a librettótól - ahogy itt is ugyanaz hangzott el, mint 30 éve.
És óriásit is lehet bukni, akkor is, ha a saját agymenésedről íratsz darabot - ld. a Vidnyánszky rendezte Mária - ami a szegedi bukástól eltekintve mostantól a pesti Nemzeti repertoárján lesz. Lehet menni megnézni, és lehet majd leírni, hogy mi a történelmi hűség a Mária-történetben, aminek mi köze ahhoz, hogy sok az abortusz nálunknál.

egyre viszont nagyon kíváncsi vagyok: te láttad a szóban forgó előadást? legalább a tévében?

Ami a deheroizálást illeti, illeszkedik a korszellemhez, persze éppen ezért semmi eredeti nincs is benne.

A hősöket tartalmazó darabok (pl. Wagner monumentális Ring-je) sem mutatják tökéletesnek a hősöket. Wagnernél Wotan egyszerre nemes és tökéletlen jellem: Wagner célja, hogy megmutassa, a nemes jellemek is esendőek, hibáznak, sőt a hibáik tragikusan nem csak saját bukásukhoz, hanem mások szenvedéséhez és pusztulásához is vezet.

Az István, a király persze sehol sincs Wagnerhez képest (főleg zeneileg durva a lemaradás, mondjuk egyszerűen más műfaj, nem direkte összehasonlíthatók), de mivel nekünk, magyaroknak fontos nemzeti mítoszt dolgoz fel, ezért mégis valahol rezonál a szívünkben. Legalábbis nálam így van, és tudom, hogy nagyon sok más embernél is.

És legalábbis nekem nincs szükségem arra, hogy Koppányt és Istvánt hataloméhes kalandornak vagy mittudomén minek mutassák be. Az lejött az eredeti darabból is, hogy ez egy hatalmi harc, amiben a végére már egyik fél sem igazán a hatalomért vesz részt (István az ország érdekét és persze szigorú anyja parancsolatát veszi figyelembe, Koppány pedig egy idő után már csak makacsságból és egyfajta - talán rosszul értelmezett - férfias büszkeségből megy előre), és a tragédia persze pont az, hogy két ilyen nemes férfiúnak egymás elpusztítátásra kell törnie.

A deheroizált változatnak ezzel együtt lehet létjogosultsága (bár eredetiség nyilván nincs benne), csak engem nem érdekel túlságosan, fentiek miatt. Nézze meg más. De ne akarja nekem senki elmagyarázni, hogy csak az a művészet, és a heroikusabb változat nem az, mert kiröhögöm.

@kamarti: Többször nem magyarázom el, hogy mi a különbség egy szándékosan nem korhű jelmez, és a jelmez hiánya (azaz hétköznapi viselet) között. Előbbi esetben erőfeszítést teszel azért, hogy nehogy korhűnek látsszál, utóbbi esetben meg nem teszel erőfeszítést azért, hogy korhűnek látsszál. Nagyon nem ugyanaz a kettő. Más az, ha egy oda nem illő ruhát vagy tárgyat hozol a színpadra, mint ha puritán módon nem viszel semmit oda, hétköznapi ruhát viselő szereplők játsszák a szerepet.

"nem tér el a librettótól - ahogy itt is ugyanaz hangzott el, mint 30 éve"

A librettó normális esetben rendezői utasításokat is tartalmaz, meg persze sokszor a szövegben világos utalások vannak a cselekményre és/vagy helyszínre és/vagy szereplőkre. Wagnernél gyakori, hogy a librettóban paripáról van szó, az előadásban meg bicikli szerepel, mert... ez így modern állítólag. Wagner amúgy allergiás volt arra, hogy lehetőleg egészen pontosan követni kell a rendezői utasításait, ehhez képest abból élnek a Regietheater rendezők, hogy olyan operákat rendeznek, amiket a közönség kifújol, Wagner librettójához nem illeszkedik, viszont marha modern. A librettót amúgy betűről betűre, hangról hangra eléneklik, azzal nincs gond, csak éppen semmi értelme, mert semmi köze a színpadi cselekményhez. Mozartnál ugyanezt szokták mostanában, egy előadásban Berlinben valódi prostituáltakat és pornószínészeket béreltek fel, hogy a színpadon kopuláljanak. Gondolom, Alföldi ehhez képest maradi.

Nem, nem láttam, és fentiek miatt nem is érdekel. Az eredetit láttam tévében, az tetszett, ha épp olyan helyen lennék, ahol játsszák, és van rá időm (külföldön élek), akkor azt megnézném. Meg az eredeti CD-t hallgatom most is. Amúgy az se a zenés színpadi művészet csúcsa, mert az a Ring és a Parsifal.

@Siri Keeton:
szerintem senki sem mondta, hogy egy előadás attól lesz jó, vagy modern hogy aktualizálják. ettől még bőven lehet rossz és avitt is. ami neked szájbarágás, az másnak nem feltétlenül az, egy harmadik pedig esetleg még így sem érti. ez már csak ilyen...
az aktualizálásnak annyi értelme feltétlenül van (lehet), hogy közelebb hozza, valóságosabbá teszi a néző számára az adott helyzetet, és jó esetben nem csak mint egy mesét nézi, amihez neki semmi köze sincs. márpedig, ahogy a különböző blogokon olvasható kommentekből kiderül, az bizony nagyon zavarja az emberek jó részét, hogy az Alföldi-féle értelmezés nemigen adott teret a mesébe menekülésre.

@Nelson.: A mesében pont az a jó, hogy egyszerre tudod aktualitással bíró darabként, és meseként nézni. A szájbarágás az az, amikor - ahogy írod - csak az aktuális értelmezésre van tér.

Nem is szóltam volna hozzá ehhez a bloghoz, ha egy rakás hozzászólás nem írta volna, hogy _csak_ a modernizált, aktualizált, szájbarágós változat a művészet, és akinek az nem tetszik, az nézzen inkább Disney-rajzfilmet.

@Mikóka Málmán: Neked se lehet könnyű, hogy mindenhol gonosz zsidót látsz :)
Persze ha az internetet nem csak arra használnád, hogy hülyeségeket böfögj blogposztok alá, akkor talán nem feltételeznéd (hamisan), hogy nincsenek a holokausztot alternatívan értelmező és esetenként nagyon is provokatív alkotások. Kiállítások, festmények és filmek is. De hogy ne kelljen az undergroundban (ami nyilván libsi ármány) nagyon megmártóznod, elég lesz, ha olyanokra gondolsz, mint 'A felolvasó' (a film ellen a holokauszt hagyományos értelmezését egyedüliként helyesnek tartó zsidók pont olyan jól érveltek, mint te Alföldi ellen, azaz sehogy, csak holokausztrelativizálást emlegettek és nagyon fel voltak háborodva).
Az új István, a király szerintem sem sikerült jól, de nem is volt olyan újszerű, sőt, talán kicsit laposnak és sablonosnak is mondanám. Az, hogy a színészek közül egyesek egyáltalán nem tudtak énekelni, az nagyon ciki. Persze a hozott anyag (az eredeti rockopera) sem a magaskúltúra részét képezi, úgyhogy nem is nagyon értem ezt a kenetteljes műfelháborodást.

@Siri Keeton: lehet, hogy te tudod, lehet, hogy én is tudom és van, aki nem tudja. ezen fölösleges vitatkozni. a színház nem csak az értőknek szól.
elbeszélünk egymás mellett, ugyanis én most ennek a darabnak erről az értelmezéséről beszéltem, te pedig mivel nem láttad, általánosságban. és most mondhatom, hogy igen, volt egy része , ami nekem is szájbarágósnak tűnt, de összességében azzal semmi baj nem volt (sőt!), hogy a rendező mai korba helyezte a darabot.

@Siri Keeton:
"Nem, nem láttam, és fentiek miatt nem is érdekel."

de azért véleményed az van róla.
és ezek után még elvárod, hogy bárki is komolyan vegyen?

@Nelson.: Lehet, mint írtam, nem én vagyok a célközönsége ennek a darabnak. Nekem kifejezetten turnoff gomb egy Mercedes egy István, a királyban, ahogy a náci egyenruha Wagnerben, a pornográfia vagy huszonegyedik századi gengszterek Mozartban stb. is.

Én csak oda akartam kilyukadni, hogy talán nem kellene rögtön Disney kifestőkhöz irányítani azokat, akiknek nem tetszik az ilyesmi.

@nandras01: Az első hozzászólásod ezen a blogon arról szólt, hogy akinek tetszett az eredeti változat (vagy a csíksomlyói előadás, ami lényegében az eredeti produkció felújítása volt), az bizonyára a gipsz kertitörpék piacát erősíti. Ehhez képest én kifejtettem egy véleményt, hogy miért rossz Mercedest behozni az István, a királyba (és mellesleg a klasszikus operákba is), és eddig senki sem tudta érvekkel alátámasztani, hogy mit is tesz hozzá egy modern díszlet egy zenés színdarab értelmezéséhez, azon kívül, hogy a meseszerű (mítosz) értelmezést bezárja.

Wagner elmélete szerint (nem olvastam Wagnert, akinek terjengős stílusa állítólag kifejezetten olvashatatlan, fecsegős, Bryan Magee összefoglalója alapján írom) a görög dráma volt az emberi előadóművészet csúcsa, öt okból:

1) több művészeti ágat kombinált (zene, tánc, ének, dráma, stb.) Ahogy Wagner megállapította, valószínűleg a görög színművek is zeneileg jóval egyszerűbbek, kezdetlegesebbek voltak Beethoven műveinél, ami azonban csak korlátozta, de nem akadályozta meg a művészeti ágak egyesítéséből fakadó potenciál kiteljesítését. Más szóval, igaz, hogy a görög zene primitívebb volt, mint Beethoven, és a görög dráma sem érte el Shakespeare szintjét, de a primitívebb zenét a nem annyira tökéletes drámával egyesítve mégis egy magasabb művészeti értéket kaptak.

2) mitológiai témát dolgozott fel, a mítoszok pedig az emberiség olyan mély kultúrkincsét jelentik, amivel a legkönnyebben tudunk azonosulni, kicsit anakronisztikus (és persze tudománytalan) freudista nyelvezettel az emberiség tudatalattijával teremtenek közvetlen kapcsolatot

3) vallási (szakrális) jelentősége volt az előadásoknak

4) evilági (pogány) valláson alapult (nem pedig a kereszténységen vagy más túlvilágközpontú valláson)

5) az egész közösséget bevonta és egyesítette a műélvezetben

Ezek a pontok tökéletesen nem valósulnak meg az István, a királyban (Wagner műveiben sem), de:

1) több művészeti ágat kombinál (az opera műfajból következően, amit Wagner éppen ezért tartott a művészet csúcsának) Fontos megjegyezni, hogy zeneileg az István, a király primitív bármelyik klasszikus operához képest, de itt is áll a görögökről tett megjegyzés.

2) Szent István a magyar nemzeti mitológia része, tehát többé-kevésbé mitológiai témát dolgozott fel.

3) az előadásnak nem igazán volt vallási jelentősége, bár a nacionalizmus mint kvázi-pogány kvázi-vallás is értelmezhető, akkor pedig mégiscsak volt valami ilyen jelentősége - a csíksomlyói előadásnak különösen

4) lásd előző pont - itt külön érdemes megjegyezni az origón olvasott amerikai hallgatólány perceptív megjegyzését, hogy a magyarok többnyire elfogadják, hogy Istvánnak volt igaza, de mégis Koppánynak drukkolnak inkább... a pogányság explicit megjelenik a szövegben is

5) hát legalábbis sokakat bevont, és a jobboldali közösséget különösen, vagy a határon túli magyar közösséget (Csíksomlyó, vagy a nyolcvanas években a másolgatott kazetták)

Úgyhogy ezért lehet az István, a király ilyen jelentős annyi év elteltével, annak ellenére, hogy talán sem drámának, sem pedig zenének nem a legmagasabb színvonal.

Namost, a közösség egyesítésére a Mercedes-es rendezés alkalmatlan, a nemzeti közösség egyesítésére még alkalmatlanabb, a pogányság evilági dzsointozássá alakul, a mitológiai téma eltűnik (helyette valami huszonegyedik századi konfliktust kapunk), stb. Biztos valakinek ez is tetszik, de én fentiek alapján puszta elméleti okokból kizártnak tartom, hogy nekem ez tessen - mert a drámát magát (a dalszöveget) ismerem, a zenét ismerem, és tudom, hogy önmagában egyik sem túl erős. Csak ebben a wagneri gesamtkunstwerki értelemben voltak erősek. Másképpen nem is lehet erős, egyszerűen a dráma és a zene is túl gyenge ehhez. (Erős drámával és zenével sem szeretem - már említettem, hogy Wagner "újraértelmezését" sem szeretem. De ott legalább még egy teljesen tönkretett dráma esetén is a zene elviszi a hátán az egészet. Az István, a királyt? Ugyan.)

@Siri Keeton: Ja, a kereszténység felvételének azért van valami vallásos jelentősége. De ez is elveszik, ha huszonegyedik századi rendezést alkalmazunk.

@Siri Keeton: nem lehetsz a célközönség, már csak azért sem, mert úgy kezdted, hogy elvből nem nézel ilyeneket. ezzel a korláttal mellesleg jó pár értékes darabtól, neadjisten élménytől fosztod meg magad. általánosságban is azt gondolom, hogy nem attól lesz jó egy előadás, ha korhű, mint ahogy önmagában attól sem, ha nem az.

Minden tiszteletem Wagner úrnak, de ő sem volt tévedhetetlen. Vagy csak egy irányból közelített a témához. Esetleg kicsit elavultak a nézetei. A mítoszoknak kétségkívül nagy szerepük van az emberiség történelmében, nyilván a színházakban is. De a színháznak ma már nem csak közösségformáló, egyesítő funkciója van, hanem szembesítő is. A színháznak az is a dolga, hogy olyan tükröt tartson elénk, amely nem feltétlenül a legszebb arcunkat mutatja. Kétségkívül kényelmesebb egy mesevilágot szemlélni kívülről, mint felismerni, hogy bizony nem mindig vagyunk olyan fasza gyerek.
Mindazonáltal azt gondolom, hogy helye és ideje van ennek is, annak is.

@Siri Keeton: biztos velem van a baj, de:
- nem értem azokat, akik ab ovo utálják Alföldit, de megveszik a méregdrága jegyeket a Szabadtérire, aztán névtelen kommentekben sírnak-rínak-háborognak (többnyire nem saját szavaikkal persze)
- nem értem Vidnyánszkyt, aki valaha többre érdemes rendező volt, most meg nem állja meg, még a Nemzeti (emlékszünk, ez volt az álma) igazgatójaként sem, hogy ne köpködjön Alföldire (ld. évadnyitó) vagy az általa rendezett Istvánra (amiből, saját bevallása szerint, 3, illetve 10 percet látott, de nagyon felháborította)
- és ne haragudj, de nem értelek téged sem: tanulmányt írsz egy előadásról/annak kapcsán, amit nem is láttál??? Neked elég a megalapozott véleménynyilvánításhoz, hogy "bejön egy Merci" a színpadra? Ez elég igénytelenül hangzik.

Nem is akarnék vitázni erről az előadásról, de szeretném felhívni a figyelmedet, hogy az aktualizálás, a modernizálás gyakorlatilag szitokszó lett manapságra a színházban itthon (ezt talán nem tudd, hisz nem itt élsz). Sokan meg épp azért csalódottak, vagy vannak összezavarodva az István kapcsán, mert nem elég az aktualizálás szerintük (értsd: most akkor Orbán melyik?). Szerintem meg az, hogy láthatóan nem korhű(nek szánt) ruhában vannak a szereplők egy előadásban, még egyáltalán nem jelenti, hogy egy előadás bármilyen szempontból korszerű lenne.

egyébként meg ezt írod:
"Az lejött az eredeti darabból is, hogy ez egy hatalmi harc, amiben a végére már egyik fél sem igazán a hatalomért vesz részt (István az ország érdekét és persze szigorú anyja parancsolatát veszi figyelembe, Koppány pedig egy idő után már csak makacsságból és egyfajta - talán rosszul értelmezett - férfias büszkeségből megy előre), és a tragédia persze pont az, hogy két ilyen nemes férfiúnak egymás elpusztítátásra kell törnie."
elárulom neked: a fortyogóknak épp az a bajuk, hogy ezt a vívódást látták a színpadon, és nem az ősztönös dúvad Koppányt, meg a felszabadultan és elhivatottságtól átitatva zengő Istvánt...

@Siri Keeton: "Szent István a magyar nemzeti mitológia része, tehát többé-kevésbé mitológiai témát dolgozott fel."

Szent István, az államalapítás, a kereszténység felvétele, a pogánylázadások - mind a magyar történelem része. István nem mitológiai félisten, bármennyire is szeretnék sokan így látni, így láttatni. Nagy biztossággal az is kijelenthető, hogy nem voltak víziói az országa jövőjéről - sokkal inkább az aktuális bel- és külpolitikai nyomást érzékelte-mérlegelte uralkodása alatt.

Persze nyilván felesleges mondanom, hiszen ugyan nem láttad, de mégis vannak, akiknek a véleményére hallgatsz (hiszen könnyedén össze tudod illeszteni a saját előfeltételezéseiddel), másokéra meg nem, de azért elismételném: az Alföldi-féle István egy archetipikus helyzetet mutat be, ami ilyeténképpen kortól független. Épp ez a baja vele sokaknak, akkor is, ha közben a mercit vagy a géppisztolyt emlegetik.

@Nelson.: @kamarti:

Előre írtam, hogy csak azért szóltam hozzá a témához, mert irritált a "ha ez neked nem tetszik, akkor menj vissza a Walt Disney kifestőhöz" hozzáállás, amit jópár hozzászóló mutatott. (Azt hiszem, nem konkrétan ti, hanem mások, de most nem fogom visszaolvasni, annyira nem érdekes.)

Azonkívül ne csináljatok úgy, mintha fogalmam se lenne, mi szerepel Alföldi darabjában. Ez nem egy teljesen új darab, hanem kb. hangról hangra és betűről betűre eljátszott változata egy általam nagyon jól ismert darabnak, ahol a hírek szerint (ezt senki sem cáfolta, még a hozsannázó kritikák sem) sokkal rosszabb az ének, mint az eredetiben volt. Ráadásul rengeteg fényképet láttam a jelmezekről, és még leírásokat is olvastam (pl. a végén beterelnek mindenkit a korona rácsai mögé, stb.), úgyhogy nagyjából azért lehet némi elképzelésem, hogy ez vajon megérne-e két órát az életemből. Mi lenne, ha nem zárnátok ki eleve, hogy elég sok információm volt arra, hogy meghozzam ezt a döntést?

Egyébként az eredeti István, a király is archetipikus helyzetet mutatott be, csak az többé-kevésbé mitológiai szereplőket mutatott be, akik mellesleg gyarlóak, nem pedig politikusokat, akik mellesleg gyarlóak. Micsoda releváció! Az, hogy Koppány egy hős, nemes jellem, aki elutasítja a hízelgést és az aljas cselszövést (nem kell méreg stb.), de ettől még az ország sorsával nem törődik (hiszen elkerülhetné a polgárháborút), önigazoló tirádákat mond (Bizánc jelét magamra vettem - de közben Tordával pogány szertartásokon vesz részt, jóhogy pogánynak tartják...), stb., az valóban érdekes. Vagy szent királyunk, aki ugyan szentnek van ábrázolva a sztoriban, de mitől király? Anyja rángatja dróton, idegen érdekeket (is) szolgál, és még arra sem képes, hogy miután győzött, Koppány holttestét megmentse a felnégyeléstől és kiadja Rékának - ez egyébként szvsz bűn, jóra való restség, hagyja, hogy környezete (egyértelműen keresztényietlen) döntést hozzon helyette, holott papíron ő a király. Na ez valóban érdekes - hősök, akik mégis gyarlóak. Nem tudom, mi értelme van őket átértelmezni gyarló politikusokká, számomra ez nem érdekes, elég, ha megnézem a napi híreket, találkozhatok ilyenekkel százszámra. De akinek érdekes, az nézze ezt.

@kamarti: Szent Istvánnak a középkor óta kultusza van Magyarországon, már eleve a "Szent" jelző is erre utal. Miért is ne lenne mítosz a története? Az, hogy Trója ostroma mellesleg a valóságban is megtörtént, még nem fogja az Iliászt kevésbé mitológiai történetté tenni.