Az elmúlt három-négy nap
javarészt vízszintes helyzetben telt: péntekre úgy letaglózott valami
nyavalya, hogy máig nem tértem észhez. Hál Istennek a helyzet azóta
javult, például már nincs 39.9 fokos lázam, a bal oldalamat is érzem,
de még mindig nincs étvágyam és - láss csodát! - alig-alig gyújtok rá.
Az már péntek este látható volt, hogy az eddig megszokott természetes
kúrák nem eléggé hatékonyak, ezért Algopirinnel,
Rubophennel szereltem fel magam, és csak feküdni, aludni.. Gép
előtt csak annyit ültem, amennyit muszáj volt - például hétvégi műsorok
- de igazából nem fogott az agyam és valahogy most sem vagyok valami
kreatív. Ezért megint csak olyan dolog történik, ami eddig nem
volt jellemző az ilyen két-három napos ...
Tovább
Szólj hozzá
Mostmár
bizonyos, hogy nemzetközi marketing szakértő vagyok, kérdés, hogy ez
érdekel-e valakit, főleg a piacot. De az öröm azért öröm, hiszen sikerrel vette kis csoportunk az akadályokat, nyolcan
leállamvizsgáztunk a Kodolányi Orosházán indított pilot projectje
keretében, mi voltunk ugyanis az első induló csoport 2003-ban. Én
személy szerint jó rendű diplomát veszek majd át, ugyanis a
szigorlataim többsége négyes volt, a szakdolgozatom ötös és a mai
vizsgámra is négyest kaptam, így 4,5 jött ki, vagyis éppen a határeset,
de hogy őszinte legyek, ezzel is nagyon jól elvagyok :-) 
Ezt a Fidesz-dolgot nem lehet néhány mondatban letudni, viszont érzésem
szerint az egész nem is ér annyit, mint a körülötte lévő haccacáré.
(Megjegyzem, a szocik júniusi-júliusi depressziója is erős túlzás volt
szerintem, mégis hihetetlenül radikális folyamatokat generált - azzal
függ össze ez a fideszes izé). Szóval Orbán egyszer
meglebegtette a tévében, hogy nem feltétlenül akar többet
miniszterelnök lenni (vagy legalábbis lehetett így is érteni a
szavait), utána pedig párton belül, illetve kívül, jobbról, polgári
körösök részéről bizonyos elégedetlenségi folyamat indult meg. Az érintett
tagság és holdudvara azt várná ugyanis, hogy