A hétvége ismét net nélkül telt, ami őrült bosszantó egyrészről,
másrészről pedig hasznos dolog, mert több időt fordítottam offline
dolgokra. Nem tudom, jó irányba halad-e a világ, vagy legalábbis én,
amikor fura hiányérzet gyötör, amikor offline számítógép előtt ülök és
nem tudok kapásból utánanézni valaminek, legyen az egy adat a készülő
cikkhez vagy egyszerűen csak az esti tévéműsor. Nézegetem az embereket,
akik nem használnak internetet, még számítógépet sem és egész jól
elvannak. Igaz, hogy az előrejelzések szerint ők az informatikai
vesztesek, de ebben nem vagyok annyira biztos: vesztesek csak abban a
hülye mókuskerékben lehetnek, amin a köznapi lótás-futást, a folyamatos
fogyasztást és a könyöklést értjük - ha ...
Tovább
Szólj hozzá

Ismét a civilizációban: végre online gép előtt ülök, igaz, hogy itt a
munkahelyemen, de ez is valami. A hétvégén csak a tévé volt a
hírforrásom, komolyan mondom, hülyén érzem magam, olyan, mintha
legalábbis külföldön töltöttem volna ezt a két napot, annyira nem
vagyok képben, azt tudom csak, hogy egy fiú belefulladt a vízbe a
mogyoródi élményfürdőben. Azért ennek az offline életformának vannak
előnyei is, például kimentünk a kutyussal a Kristály-tóhoz
fürödni, utána órákat bóklásztam a veteránjármű-találkozón. Persze
munka céljából, nem vagyok egy autóbuzi, sőt nem is különösebben
érdekel ez a fajta technika, viszont tényleg lenyűgöző volt a látvány
és tiszteletet parancsoló azok iránt, akik rengeteg időt ...