Lapunk értesülése szerint a
kormányfő azt tervezi, hogy felmenti hivatalából Gyurcsány Ferenc,
gyermek-, ifjúsági és sportminisztert. Medgyessy Péter az eddigi
politikai államtitkárt, a szocialista párt elnökségi tagját, Mesterházy
Attilát szeretné megbízni a feladattal. Majdnem-miniszterrel még úgysem söröztem, igaz, hivatalban államtitkárral sem, szerintem. Pénteken ez történt, az én dolgom lett végigkísérgetni Mesterházy Attilát a fesztiválterületen, miután megcsináltuk a pódiumbeszélgetést - nem túl nagy érdeklődés mellett, egyébként a politikusi megnyilvánulásokat nem kísérte igazi figyelem, mondjuk ez érthető, viszont a Zöld Sátornak sajnos ilyen funkciója is van: add meg a császárnak, ami a császáré...
Az itt ...

Sajnos az
IHM-projekt beborult, mármint nem a kihelyezett café, az
működött rendesen, leszámítva az én elszállt blogbejegyzésemet
(állítólag az volt az egyetlen gond a négy nap alatt), csakhogy a
fiatalok később úgy rácsippantak a világháló nyújtotta lehetőségre,
hogy nem fértem hozzá. Nehéz lenne most néhány mondatban összefoglalni
a fesztivált, mert ahhoz egy nagyobb lélegzetű írás kellene, ahhoz
pedig sem időm, sem erőm ráadásul nem is lenne olvasóbarát, ha
túl hosszan írnék. Helyette hadd ajánljam egyik időközben személyesen
is megismert barátom,
Végre géphez jutottam, sőt multimédiás huncutságot is véghez tudok vinni a mobilom segítségével. Szóvel itten vagyok a Kovács Kálmán-féle sátorban, merthogy az IHM hozta ide a netet,, úgy tűnik, hogy a sávszélesség is korrekt, remélem, ez a kép is látszik (helyszíni jelentés), mert itten a kezelői felületen még nem jelent meg. Szóval szerveződnek a dolgok, kétszer mondjuk eleredt az eső, de ez akár hasznossá is válhat, hiszen nincs olyan pokoli kánikula, mint addig olyan sokszor. Viszonylag sokáig vártam, hogy a 12 gép közül az egyikhez le tudjak ülni, ráadásul bosszantó módon a többség csetel meg mindenféle marhaságon élvezkedik, de persze az is internet, csak éppen az szív, aki kommunikálni, ne adj Isten dolgozni akar...
Délután
Léna túrabringás és médiasztár születésnapját ünnepeltük a Léna-ranchon, jó
kis kerti parti volt, marhapörkölttel, whiskeyvel, sörrel,
házipálinkával. Mértékletesen bántam az alkohollal, így simán
átvészeltem az ott töltött közel négy órát. Kapcsolódva a két
bejegyzéssel ezelőtti témakörhöz: negyvenedik születésnap
lévén persze itt is volt nosztalgia, képnézegetés: egész érdekes
volt mára már komoly (és nem túl komoly) emberek húsz-huszonöt évvel
ezelőtti ábrázatát figyelni, olykor egyáltalán felismerni őket.:
mindenki hosszú hajú és szakállas. (Az illusztrációként ideragasztott
kép egyébként a Sony Ericssonnal készült, egész jól sikerült, úgy
látszik, meg kell találni az optimális ...