Árnyékra vetődtem délután:
ezúttal nem a gimi előtti emlékparkban, hanem kinn Gyopárosfürdőn
rendezték meg a solymásztalálkozó záróeseményét - nem néztem meg
alaposan a meghívót, illetve a plakátot. Én pedig Bod Péter barátommal
- akik egyébként délután nálunk vendégeskedtek - szép kényelmesen
kiballagtam a régi helyszínre, persze sehol semmi, helyette sétáltunk
egy jót a városban. Kocsiba már nem mertem ülni, mert délután megittunk
néhány pohár bort. Lassan minden kinn lesz Gyopin, ha technikailag
megtehetnék, jönne egy markoló és a legfontosabb közintézményeket
átemelné a fürdő köré, hogy minél többen ott mászkáljanak, hátha egy
részük beesik a megalétesítménybe. Csőlátás.
Péter egyébként korábban a ...
Ma két eseményre is elmentem, ez ritkán fordul elő, ugyebár a technikai
haladás lehetővé teszi a tér és az idő legyőzését, nem kell ott lógni
minden rendezvényen órákat néhány percnyi hanganyagért - azaz hiába
dolgoznak helyetted a gépek, magadnak is többet kell dolgoznod.
Most mégis kivételt tettem: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete
sajtótájékoztatójára érintettként mentem el, merthogy a most induló
"Művészet határok nélkül" című, a Phare CBC alapja által támogatott
projektjének részt veszek a kommunikációjában (lesz blog is, bizonyám
:)).
A másik esemény pedig az Egy éjszaka a hajléktalanokért, egy
kipakolásos "buli" a belvárosban, a lényege az, hogy felhívják a
figyelmet a hajléktalanok helyzetére. Persze nem olyan ...
Ekkora f ordulatra
nem számítottam, azt azért nem volt nehéz kitalálni, hogy a Fidesz
kampánya úgy rossz, ahogy van, s ennek előbb-utóbb mérhető jele lesz.
Biztosan vannak még kreatív ötletek a
tarsolyban, amikkel tavaszig előrukkolhatnak, azonban a jelenlegi
sárdobálás bumerángként csap vissza arra, aki elindította. Itt van ez
az Apró Antal-sztori. Igen, az öreg a Kádár-éra egyik főembere volt, no
de az unokájának a férje - aki történetesen a miniszterelnök - erről
nem tehet. Meg kell védenem Gyurcsányt, lehet szoclibezni, komcsizni,
de hogy a francban lehet az ilyesmivel a parlamentben érvelni, még
hogyha csak annyit mondott Áder, hogy megérti, emiatt nincs mit
mondania az ünnepen (szép új világ: úgy ismerkedsz csajokkal, pasikkal,
hogy ...
Hoppá, benne vagyok az E-Masában , a MUOSZ szakmai lapja online
változatában. Néhány napja e-mailen nyilatkoztam blogügyben egy
munkatársuknak, ebből egy részletet fel is használtak. És micsoda jó
társaságban: Andrassew Iván , Pécsi Ferenc , Hírbehozó :)
Egyszer talán azt is elérem, hogy nem ékezettel írják a nevem, az a
Korbély ugyanis a 39-es dandár (Karikás Frigyes), én csak a 63-as
kispályás versenyző vagyok...
Végre megszabadultam kedvenc kombájnjaimtól és adaptereimtől,
befejeztem azt az agrármarketing-projektet, ami egyébként titkos, de
már mindenki tud róla, de mivel főnöknőnk aláírt valami titoktartási
kötelezettséget, így én sem beszélek róla - egyébként szűk szakmai
körökben érdekes az egész, a Blikk biztosan nem közölné a címlapon.
Szóval Faludy: összességében pozitív a mérleg, Gyuri bácsi elemében
volt, jól érezte magát. A műsort nagyban színesítette Vásári József,
akiről utólag derült ki számomra, hogy több kísérleti filmben
szerepelt, illetve résztvevője sok színházi projektnek, mi több, egyik
ismerősöm szerint Tankcsapda-klipekben szerepel - majd utánajárok, nem
nagyon nézek zenetévéket.
Élvezem a jó időt, ...
A
hetedik Faludy-esten is túl, ezúttal a kálvinista Rómában, Debrecenben.
A harmadik úriember a képen Vásári József, aki Villon-balladákkal
színesítette az estet. Gyuri bácsi egyébként teljesen jó volt, pedig ez
már a második haknija volt kedden: előtte két órától a Terror Házában
volt jelenése.
(Természetesen Tokaj lebeszélve, a részleteket majd le-emailezzük.
Ez nem a reklám helye, de: a Red Bull tényleg hatásos turbószer. Tuti,
hogy attól maradtam ilyen élénk az előadás alatt és most sem vagyok
álmos, pedig tényleg ideje lenne ledőlni arra a rendelkezésre álló
néhány órácskára.
Eddig nem annyira idegesített a parlamenti adok-kapok. Most valahogy
rohadtul bosszantóak. Ezek tényleg le akarják váltatni önmagukat? (És
mi lenne, ha a parlament stúdiósai még több beszólást engednének ki az
éterbe?...)
Azért Bozókit kifütyülni elég nagy f*szság volt, bárki agya is borult
el. Nem azért, mert kedvelem a kultuszminisztert, hanem azért, mert
tényleges rendszerváltóként ott ült a kerekasztal-tárgyalásokon és nem
azon az oldalon, mint amelyken a Nagy Nemzeti Konzultáló, Pozsgay Imre.
Az sem mentség, ha határon túli fiatalok voltak a füttybajnokok: a
közelmúlt hazai történelmét nekik is ismerni illik.
Az
ünnepekhez talán nem jó értelmiségiként viszonyulok, azaz nem vagyok
hajlandó ünneplőbe bújni és ájtatos pofával hallgatni valami álságos
szónokot a mának szóló üzenetekről. Azonban október 23-ához másként
viszonyulok, igaz, ma sem megyek ki a helyi megemlékezésre, elvi és
gyakorlati okokból. Az elvit nem mondom, mert tényleg nem akarok senkit
megbántani, a gyakorlati pedig összefüggésben van azzal, hogy ezzel a
szegény géppel összenőttünk egy pár hosszú napra.
1956-hoz pedig azért viszonyulok másképp, mert élő ünnepről van szó.
Nem azért, mert még bőven élnek résztvevők mindkét oldalon, még csak
azért sem, mert ennek kapcsán lehet egy jót komcsizni, hanem azért,
mert én még annak a generációnak vagyok a tagja, a ...
Keveset írok, még kevesebbet olvasok, szóval most jön a "de sokat
dolgoztam ma..." típusú poszt, de inkább nem jön. Egyelőre B. oldal
sincs, csak ötletem. Holnap talán...
Azt hiszem, ezt csak a Békés megyeiek értik igazán :) (Forrás: Faludy - Pokolbéli víg napjaim)
A dobozi (Békés megye) községháza
meghívott, hogy tartsak előadást. Mikor a megbeszélt időben a dobozi
községháza elé értem, ott senkit sem találtam, csak egy öregasszonyt,
aki azt állította, hogy senki sincs a házban. Végül megtudtam, hogy
Dobozi, a párt kommunista elnöke nem kívánja, hogy előadást tartsak.
Végül egy kisfiú érkezett egy cédulával, melyen ez állt: „Ha egy órán
belül nem távozik Dobozról, leszúrom, mint egy disznót.” Azt gondoltam:
a rendőrség segítségét kérem és ellenállok a helyi hatalmasságnak, de
sofőröm, Alföldi kijelentette, hogy velem vagy nélkülem, de azonnal
elmegy, amire én is beláttam, hogy ő ...
Nem tudom, Hobót
játsszák-e a kereskedelmi rádiók, ha igen, legfeljebb a Vadászatról
ezt-azt. Éppen ezért a kevésbé ismert első lemezről egy még kevésbé
ismert dal, egy versfeldolgozás: Allen Ginsberg. Leples bitang.
Ma egy temetésről
tudósítottam kedvenc üzemi lapomat: az egyik nagy fővárosi posta
vezetője hunyt el a napokban, hatvan évesen: rosszul lett autóvezetés
közben, annyi lélekjelenléte maradt, hogy megálljon, aztán elvitte az
infarktus. A magamfajta kívülállónak is döbbenetes volt a dolog. A
helyszín egyébként Méhkerék volt, Gurzó Tivadar szülőfaluja, ahol
nyugdíj után letelepedni szándékozott. Szóval ezzel a hajtással nagyon
vigyázni kell, talán egy kicsit ez a temetés is hozzásegített ahhoz a
döntéshez, amit ma jelentettem be egyik megrendelőmnek, egyelőre
azonban nem publikus, mert még egy nagy projekten túl kell esni, hogy
őszinte legyek, egy rendkívül abszurd, bohózatba illő eseményen,
egyébként majd mérlegelem, hogy meddig terjed ...
A
hetedik Faludy-esten is túl, ezúttal a kálvinista Rómában, Debrecenben.
A harmadik úriember a képen Vásári József, aki Villon-balladákkal
színesítette az estet. Gyuri bácsi egyébként teljesen jó volt, pedig ez
már a második haknija volt kedden: előtte két órától a Terror Házában
volt jelenése.
(Természetesen Tokaj lebeszélve, a részleteket majd le-emailezzük. 
Az
ünnepekhez talán nem jó értelmiségiként viszonyulok, azaz nem vagyok
hajlandó ünneplőbe bújni és ájtatos pofával hallgatni valami álságos
szónokot a mának szóló üzenetekről. Azonban október 23-ához másként
viszonyulok, igaz, ma sem megyek ki a helyi megemlékezésre, elvi és
gyakorlati okokból. Az elvit nem mondom, mert tényleg nem akarok senkit
megbántani, a gyakorlati pedig összefüggésben van azzal, hogy ezzel a
szegény géppel összenőttünk egy pár hosszú napra. 
Azt hiszem, ezt csak a Békés megyeiek értik igazán :) (Forrás: Faludy - Pokolbéli víg napjaim)