Úgy látszik, reagálásunk az Orosházi Élet glosszájára nem kap
nyomdafestéket, vagy legalábbis csúszik egy-két hetet - hát igen, annyi más
fontosabb dolog van még a városban...
Szóval ezt hoztuk össze higgadt válaszként:
Megtiszteltetés egy frissen alakult civil szervezet számára, ha
sajtóközleményét maga a helyi lap főszerkesztője, a legnagyobb szakmai
szervezet, a MÚOSZ választmányi tagja gondozza, mi több, megjegyzéssel
látja el (Megalakult az OKÉ; Orosházi Élet, 2005. augusztus 13-a,
6.o.). Egyesületünk esetében azonban mindenki jobban járt volna, ha nem
teszi ezt. Kiss A. János főszerkesztő úr ugyanis bár alapvetően jól
emlékezett a mozaikszók írásának szabályaira, azonban elmulasztotta,
hogy belepillantson A magyar ...
Ma átmentem "újságíróba", ami persze így hülyeség, mert a rádiós is
újságíró valahol, még hogyha nem is írott szöveggel dolgozik elsősorban
(na jó, híreket és felkonfokat rendszeresen írok). Ma azonban cikkeket,
igazi újsághíreket írtam: egy cikket a Postás újságnak, három
információt pedig az OKÉ honlapjára. Meg hát egy válaszcikket a csapat
nevében, beszállva a nyelvészprofesszorok magasröptű
mozaikszó-vitájáb a, de ezzel megvárom a print változatot, utána
publikálom. Szóval semmiféle nosztalgiát nem
éreztem: az az igazság, hogy a Békés Megyei Napnál rohadtul untam már a
beosztásomat, a területi tudósítást, az esetek kilencven százalékában
nemzseretem dolgokkal foglalkoztam, ha valaminek a végére próbáltam
járni, ...
Bunkó biztonsági őrökről mindenkinek van néhány rémtörténete, itt van mindjárt a legfrissebb szigetes sztori.
Ez a post mégis pozitív lesz, ugyanis magam sem hittem a szememnek
júliusban, a két fesztiválon, melyen dolgoztam: a korábbi
elégedetlenség miatt az idén új biztonsági szolgálat dolgozik, akik -
nem röhög! - úriembernek bizonyultak. A Valtonról van szó, melynek most
nézem, a honlapja elég szegényes, ennek ellenére mind a főnökök, mind a
biztonsági emberek jó fejek voltak, nem keménykedtek, mindvégig
udvariasan beszéltek a vendégekkel, egyetlen panaszt sem hallottam
(belső vétségeket követtek el, azaz elnéztek egy-két áterengedést,
magyarán olyanok is átjutottak bizonyos áteresztő pontokon, akik erre
nem voltak jogosultak; ezt ...
Nézzük, hasznos lehet-e egy blog, ha eltűnt embert keresünk.
Ennek a fiúnak az édesanyja ma délelőtt járt bent nálam zaklatottan az
irodában. Badacsonyban élő fia április óta nem adott életjelt, keresik
már a barátai, sőt a rendőrök is, de nem boldogulnak. Maffiakapcsolat
nincs, szerelmi csalódás állítólag szintén nincs, a dolog a család és a közeli ismerősök
számára elég X-aktás.
Nézzük akkor: a férfit Madai Jánosnak hívják, 23 éves orosházi állandó
lakos, de néhány éve Badacsonyban él, kereskedő. Általában öltönyt
visel, vagy elegáns, márkás sportos cuccokat. Ha valaki tud róla, hívja
az Orosházi Rendőrkapitányságot vagy szóljon be a 107-re.
Akkor egy kis témakövetés.
Július 25-én írtam róla ,
hogy kisvárosunk
lemaradni látszik a fogyasztói társadalom szentélyeinek megjelenését
illetően. Bebizonyosodott, hogy a téma nagyon is eleven, a közvéleményt
is érdekli (persze nagy valószínűséggel más összfüggésben: a többség
persze vadul fogyasztana már helyben, én csak nem értettem, vagy
legalábbis szörnyű gyanúm támadt), és immár a sajtót is: a megyei
lapban tegnap jelent meg egy cikk a témában és kiderült: húzódik az
engedélyeztetés. Éééérdekes, a Lidlnél is húzódott, mi több, nem is
kaptak engedélyt tudtommal. Még több kérdőjel. Egy mélymagyar,
antikapitalista önkormányzatnál még érthető is lenne a motiváció
(távozz tőlem, Sátán Multi), de így...
Egyre ...
Csak emlékezetből idézek kedvenc filmemből. Pelikán József tárgyalása előtt Bástya elvtárs (Virág
elvtárs?) átnyújt egy iratköteget:
- Ez egy nagyon szép
vallomás Virág elvtárs, tanulmányozza mielőtt bemegy a tárgyalóterembe...
Pelikán zavartan lapoz
- Elnézést Virág elvtárs, ez nem a
vallomás, ez az ítélet.
Mindez most ugrott be, miközben Kulcsár Attila tanúvallomásának első két részét nézem. (Elérhető itt és itt )
Tegnap OKÉ -nap volt, délelőtt, délután is egyesületi szervezésben
tekertünk. Délelőtt a székesfehérvári Alba Regia Egyesületet fogadtuk,
majd kísértük el Székkutasig, a négy tizenéves fehérvári bringás jól
meghajtott bennünket, negyvenes orosháziakat: 30-35-ös tempóban
vágtattunk mögöttük - nyilván volt a dologban némi szivatás is, de
megérkezni annál jobb volt... ( bővebben az OKÉ-blogon )
Délután pedig családi nap Gyopároson, ez inkább egy közösségépítő
míting volt, be sem öltöztem, csak sima utcai ruhában mentem, sőt
elvittem Bonnie kutyát is. Két órát töltöttünk a zöldben, forgatókönyv
és napirendi pontok nélküli kötetlen beszélgetés volt a találkozó.
Este pedig kerti parti Kardoskúton, evés, ivás, ...
Bár
nem volt zajos a siker, azért mégiscsak siker a javából a Balkan Fanatik esti koncertje. Bár erősen
playback-gyanús volt az ének, jól éreztük magunkat, annál is inkább,
mivel Jorgosszal sikerült interjút készítenem. Élvezte a beszélgetést a jó
öreg szerintem, különösen, miután elmondtam neki, hogy annak idején láttam a
Budai Ifjúsági Parkban a Rolls Frakcióban, és persze követtem pályáját
a Gépfolklórban és a Barbaróban is. Csak az bosszantott, hogy nagyon
nehéz volt fotózni, alig születtek elfogadhatónak nevezhető képek,
kérdés, hogy ez a fényviszonyoknak köszönhető, vagy a gépemnek
bizonyult nagynak a kihívás és persze benne van az emberi tényező is,
az én bénaságom. (A Korai Öröm-képek viszonylagos jó minősége a ...
Az a helyzet, hogy számoltam tízig, húszig, százig és kibírtam, hogy ne csináljak
semmit. Nem is fogok addig, amíg meg nem értem Kiss A. János
főszerkesztő meghatározhatatlan műfajú írásának szándékát sajtóanyagunk
végére biggyesztve a ma megjelent Orosházi Életben.
Asszongyahogy: "Örömmel adunk számot
egy-egy új civil szervezet megalakulásáról. A jobbítás szándékával
tesszük szóvá, hogy ez az OKÉ: nem teljesen oké. Ugyanis a nyelvileg
szabályos betűszó nyilvánvalóan az OKÉE lenne. De ha már valamiért
jónak látják megállni az OKÉ-nél (nem vitás, figyelemfelkeltőbb a
használatba vett formula), akkor is inkább Oké-nek kellene írni az
egyesület nevének rövidítését. Ahogy az sem mindegy, hogy egy járműnek
4, 3, 2 vagy ...
Elég sok mindent csinálhatnék most, például alhatnék, vagy a Szigeten
száguldozhatnék egy nagy pohár sörrel a kezemben minden fesztiválos
nyűg nélkül egyik helyszínről a másikra, ehelyett én éppen éjszakázom
kedvenc PC-m előtt gubbasztva. Merthogy olyan sűrű lesz a hétvége, hogy
napközben nem lesz időm határidős napi (hétvégi) munkáim befejezésére.
Szombaton (ma, a francba) egész napos takarítás: bevállaltuk a
kollégákkal, illetve az én kedvesemmel, hogy nagytakarítást rendezünk a
rádiós irodánkban, mert eléggé lelaktuk, nincs női kéz a csapatban, így
ráfér egy felfordulás (szőnyegcsere, bútorok átrendezése,
hulladékkezelés stb.). Este ugyebár Balkan Fanati k, utána már nem
szívesen csinál adástükrőt az ember a ...
Hmm, megfontolandó ötlet szűkebb hazánknak. Nincsenek hegyeink,
vizeink sem túlságosan, történelmi emlékeink pedig alig néhány száz évesek.
No de a hazugságaink - azok világra szólóak!
Mostmár közösségi blogra is gyúrunk: ha lúd, legyen kövér: elindult az
OKÉ-blog ! Erről jut eszembe: illene lassan frissítenem a jobb oldali menüsor
linktárát is, nem csak ajánlgatni, ajánlgatni, aztán hagyni, hogy a linkek elvesszenek az archívum mélyén.
Egyébként nem tudom, ki hogy van vele, nekem tetszik az a minimal artos
sablon, nehogy rászánjak egy fél délutánt és átszabjam az enyémet is
olyanná, a jelenlegi formátum bizony már lassan két éves lesz...
Újabb blogajánló: Katanapló . Több oka is van, hogy azonnal az
RSS-olvasóba tettem a linkjét: egyrészt tagja annak a szépen gyarapodó
csokornak, amelyet az orosházi blogos közösségnek nevezünk hamarosan,
továbbá Erika munkatársáról van szó, s nem utolsósorban a Zseblogot
vezető Zs. P. barátom párjáról, aki egykor kolléga is volt, az Orosházi
Napló című megboldogult helyi lap munkatársaként szívtunk egy levegőt
egy rövid ideig, majd pedig szeretett rádióm egyik korszakának
meghatározó alakja volt ügyvezető igazgatóként. Csak azt tudnám, hogy
miért pont Tallina?... :-)
Mióta biciklis egyesületi
(alapító)tag vagyok, gyakorlatilag nem tekertem, persze a két dolog
nincs összefüggésben, volt ugye hőség, aztán nagy szél, meg sok munka -
csupa kifogás, hiszen csak arra nincs idő, amit nem igazán akarunk. Ma
viszont nagyon akartam, és bár háromnegyed hatig eltököltem különböző
dolgokkal, mégis felpattantam a bringámra és egy vezeklőkört tettem. A
szokásos bemelegítőkört tettem meg egyszer, 22 kilométer - indulásnak
ennyi elég, remélem, a hétvégén sokat hozzá tudok tenni.
Orosháza-Gyopárosfürdő ennyi jó szót nem kapott a rádiótól egész évben,
mint a héten, az a helyzet, hogy a rádió támogatja ám a figyelemre
méltó kulturális törekvéseket, így interjúztam a marketinges
kollégával, meg persze ...
Nézzük, hasznos lehet-e egy blog, ha eltűnt embert keresünk. 
Bár
nem volt zajos a siker, azért mégiscsak siker a javából a Balkan Fanatik esti koncertje. Bár erősen
playback-gyanús volt az ének, jól éreztük magunkat, annál is inkább,
mivel Jorgosszal sikerült interjút készítenem. Élvezte a beszélgetést a jó
öreg szerintem, különösen, miután elmondtam neki, hogy annak idején láttam a
Budai Ifjúsági Parkban a Rolls Frakcióban, és persze követtem pályáját
a Gépfolklórban és a Barbaróban is. Csak az bosszantott, hogy nagyon
nehéz volt fotózni, alig születtek elfogadhatónak nevezhető képek,
kérdés, hogy ez a fényviszonyoknak köszönhető, vagy a gépemnek
bizonyult nagynak a kihívás és persze benne van az emberi tényező is,
az én bénaságom. (A Korai Öröm-képek viszonylagos jó minősége a ...
Az a helyzet, hogy számoltam tízig, húszig, százig és kibírtam, hogy ne csináljak
semmit. Nem is fogok addig, amíg meg nem értem Kiss A. János
főszerkesztő meghatározhatatlan műfajú írásának szándékát sajtóanyagunk
végére biggyesztve a ma megjelent Orosházi Életben. 
Mióta biciklis egyesületi
(alapító)tag vagyok, gyakorlatilag nem tekertem, persze a két dolog
nincs összefüggésben, volt ugye hőség, aztán nagy szél, meg sok munka -
csupa kifogás, hiszen csak arra nincs idő, amit nem igazán akarunk. Ma
viszont nagyon akartam, és bár háromnegyed hatig eltököltem különböző
dolgokkal, mégis felpattantam a bringámra és egy vezeklőkört tettem. A
szokásos bemelegítőkört tettem meg egyszer, 22 kilométer - indulásnak
ennyi elég, remélem, a hétvégén sokat hozzá tudok tenni.