A történet vége, ennyi és kész ... nagyjából akkoriban énekelte először a Tankcsapda ezt a dalt, amikor Orosházán megalakult az SZDSZ, Lukácsék élnek és virulnak, az orosházi SZDSZ pedig ma dobta be a törölközőt .
Világosan emlékszem azokra az időkre: először Bakti Tibiék lakásán gyülekeztek a liberálkezdemények, majd lett iroda a Pacsirta utcán és bár én másik csapatban fociztam, élvezet volt eljárni a radiszadikhoz, mert jó fejek voltak, mindig jókat röhögtünk, szóval helyi szinten is megvolt az a kultúrfölény, ami akkoriban vonzó volt a szabad demokratákban, szemben a népnemzetiek savanyú képével és a szocik sértődött ábrázatával. A kultúrfölény persze rossz szó, mert egyrészt nagyképűen hangzik, másrészt ...
Mivel a múlt héten meglehetősen sűrű napokat éltem printes szerkesztőként, csak címig és leadig fogyasztottam a híreket, nem volt időm a háttérre, azt azonban jól láttam, hogy a Sláger és a Danubius a két hívószó, no meg az ORTT. Utólag elmélyedve a sztoriban két dolog jött számomra: újabb demokratikus deficit, kulturális értelemben pedig mindenképpen pozitív változás.
A demokratikus deficit rész jól látható: megzsarolt külföldi tulajdonosok, szabálytalanságok, pártos mutyizás. Nem mondom, hogy napirendre kell térni felette, de a történet ezen szála agyon lett beszélve a magyar sajtóban és a magyar interneten (és talán nemzetközileg is).
Kulturálisan viszont tessék kővel hajigálni, de két olyan médium távozik, amely ...
Nem vagyok egy gasztrosznob (mondjuk enni szeretek és ez látszik is), viszont a kolbászfesztivál több mint gasztrokulturális esemény, mára már valódi népünnepély.
Marketing és csapatépítési okokból a mai médiakupán a Beol.hu is nevezett csapatot, amelynek mondjuk pont én nem vagyok a tagja ügyeleti elfoglaltságaim miatt, viszont délután azért kimegyek a mobil felszereléssel együtt és ott próbálom meg a legfontosabb teendőket elvégezni (várhatóan nem is lesz túl sok minden). És persze lesz egy kis extra is: van egy halódó gasztroblogunk , amit most egy kicsit megpörgetünk, a főoldalról nyitottam rá egy csatornát és oda kerülnek majd fel a friss kolbászfeszkós posztok, amikhez egyébként várjuk a felhasználói élményeket, képeket, ...
Ott voltam az online média születésénél, most ott kell lennem a print média haláltusájánál - körülbelül ez jár a fejemben a héten reggelente ébredés után, mióta kvázi print szerkesztőként is dolgozom.
Pontosabban nem lettem én hivatalosan print szerkesztő a Békés Megyei Hírlapnál, továbbra is a Beol.hu projektvezetőjeként dolgozom, azonban az integráció - és persze a válság - azzal is jár , hogy egy céges döntés értelmében online koordinátori megbízást kaptam, ami azt is jelenti, hogy oldalakat rakok össze a hagyományos újságba.
Természetesen nem idegen számomra a hagyományos újságírás, hiszen a kilencvenes évek eleje óta mégiscsak ezt csinálom, sőt, amit a szakmáról tudok, annak túlnyomó részét itt csipegettem ...
Igazi cédét hallgatok, még friss, ropogós: Tankcsapda: Minden jót.
Nem csak a beavatottak kincstári pozitivizmusa mondatja velem, de tényleg jó kis album született, nekem máris slágergyanús néhány szám, például a Csapda vagyunk, a Keverék, az Új nap vár, illetve a csak lazán.
A Tankok tegnap jártak Békéscsabán, dedikáltak és koncerteztek, meg persze online interjút adtak a Beolnak , egész pontosan Lukács, akivel az Ifiház kiskonyhájában nyomtuk le a válaszokat a mintegy húsz olvasói kérdésre. Ma délelőtt pedig papíralapú voltam, azaz a holnapi Vasárnap reggel helyi kiadása részére í rtam belőle kétezer karaktert.
Faludy György költő, a huszadik század egyik legnagyobb művésze és nem mellesleg magyarja, ha élne, most jót mosolyogna, ha olvasná valahol, mi történt a csütörtöki békéscsabai közmeghallgatáson . Talán elgondolkodna, hogy immár harmadszor is csomagolnia kell-e, de nagy valószínűséggel elvetné ezt a megoldást, hiszen - bár direktben nem vett részt a rendszerváltás utáni közéletben - politikai éleslátása mindvégig megmaradt és tudná, hogy a Jobbik nevű képződmény egyik helyi aktivistája vetette el a sulykot, igaz, jó messzire.
Faludy Györgynek kétszer kellett elhagynia ezt az országot, mindkét ...
Egy ritka muzsika a kilencvenes évek első feléből, ez itt a Mask, ami az F. O. System volt tagjaiból alakult, a frontember pedig az a Gabrieli Richárd, aki jelenleg az Ezüst-Patak gitáros-énekese. Nem tudom, hogy a csodában, de annak idején engem nagyon megragadott ez a műfaj (röhögnek is rajtam a kollégáim), s ezen vonzalom a mai napig megmarad - na jó, a tudatos dark közhelyekkel operáló bandákat én is kiröhögöm.
KÖZLEMÉNY
A Magyar Szocialista Párt Békés megyei küldöttgyűlése ma, október 03-án elvégezte munkáját a 2010 évi országgyűlési választásokra való felkészülés jegyében.
Megválasztotta kampányfőnökét, Nagy László személyében; megválasztotta a Megyei Választási Bizottságot, melynek vezetője Varga Zoltán megyei elnök; elfogadta a Békés megyei területi listát.
A területi listát Varga Zoltán önkormányzati miniszter, az MSZP Békés megyei elnöke vezeti.
Az MSZP Békés megyei Elnöksége
Október elsejétől, azaz néhány perc múlva jelentős személyi változások lépnek érvénybe a Beol.hu-t és a Békés Megyei Hírlapot is kiadó Népújság Kft.-nél. Ezeket Bayer József, az ASM ügyvezető igazgatója jelentette be szerdán délután.
Varga Ottó a továbbiakban az ASM Heves megyei vezetője lesz, azaz főszerkesztőként és kiadóvezetőként irányítja az ottani munkát. Békésben Nánási János kiadóvezető-főszerkesztő irányítja operatívan a szervezetet, Tóth Miklós ügyvezetőként Kecskemétről irányít. Tekintve, hogy a régi-új vezető a gazdasági oldalról érkezett, szakmai vezető irányítja a szerkesztőséget Pocsaji Richárd felelős szerkesztő személyében.
A változás a Beol.hu-t nem érinti személyileg, szakmailag ...
A Tisza-tó ezidáig nekem kimaradt, így a kellemest a hasznossal kötöttük össze a hétvégén: egy igazi baráti tekerés volt oda és vissza és természetesen ott a helyszínen, összesen 330 kilométert sikerült letekerni, ami rekordnak is tekinthető az én nem túl régi kerékpáros pályafutásomban, talán egész nyári tekerésmennyiségemet übereli.
Az út és a kirándulás főbb mozzanatairól Twitter-üzeneteket gyártottam, amik persze csak az itt és most elvárásainak felelnek meg, de talán élethűen adták vissza a legfontosabb pillanatokat - persze, csak akit érdekelnek az ilyen kalandok. Szóval első nap utaztunk, természetesen bringával, mégpedig nagyon durva szembeszéllel, szinte végig.
A második nap már könnyebben telt, ekkor ...
Sokak szerint kevesebben voltunk a téren ma, mint a korábbi Critical Mass-felvonulásokon, de szerintem valami érzékcsalódásról lehet szó, mert a bringás-görkoris felvonulók létszáma most is annyi volt, mint korábban. Más kérdés, hogy míg a fővárosi felvonulásokon többszörösére duzzadt az induló évben megszámlált tömeg, addig mi lényegében nem tudtuk elérni ezt a megsokszorozást.