Itt az ideje, hogy néhány hónapra leszereljem a Skoda tetején lévő kerékpárszállító alkalmatosságot, az idén ugyanis már biztosan nem kerül rá bicikli, hiszen a bringás szezont lezártnak tekinthetjük a hétvégi Tiszató-túrával. Nem azt mondom, hogy nem pattanok már nyeregbe az idén, de nagy valószínűséggel komolyabb tekerés már nem lesz ebben az évben.

Alapvetően sikeresebb bringásév volt ez, mint a korábbiak, már ami az elmúlt öt-hat-hét évet illeti, azaz amióta a Springer-kötelékben dolgozom. Ami korántsem azt jelenti, hogy több időm lett, inkább azt, hogy a meglévő lehetőségeket igyekeztem jobban kihasználni, például Tokajba bringával jutottam el az idén, a nyaralásra is elvittük a bringát, továbbá sokat jelent, hogy minden ...

Baráti puszival még soha nem köszönt el tőlünk szállásadó, mint ahogy mi sem éreztünk még soha késztetést ilyesmire, bármilyen jól is sikerült a nyaralás. Tegnap délelőtt azonban Ilonka nénivel egy afféle nagynénis puszival búcsúztunk el egymástól Cserépfalun, mint akiknél természetes: néhány hónap, esetleg egy év múlva ismét találkozunk.

Nos, Cserépfalunak eddig csak az online és offline legendáját ismertük: az online egyértelműen úgy jött, hogy amikor 2007-ben az a tisztesség ért, hogy zsűrizhettem a Goldenblog Helyiérték kategóriában, ekkor találkoztam először a Cserépfalu bloggal , ami nagyon megtetszett, aztán szövődtek a különböző social media kapcsolatok, rss-odavissza követés, kommentelgetés, twitter, lájk, ...

Egész jól bírom az offline életformát, ami két okból is jó: nem vagyok még kóros internetfüggő, illetve a munkaalkoholizmus sem kerített hatalmába, mi több, az adott probléma sem nagyon érdekel, ha telefonon érnek el. (Na jó, a lapunkon indult Facebook-Twitter okosság az igen, ennek viszont részt vettem az előkészületeiben és érdekelt a hatása, illetve a részletek.)

Szentendre a szigetről nézve, esős időben

Szóval az Alföldivé vált blog második posztja már nem az Alföldről szól, hanem Közép-, és Észak-Magyarországról, merthogy három napot Pomázon töltöttünk a Kara Hotelban, ami egyébként egy török tulajdonú hely, remek török kávézóval, ahol sikerült este bevágnom egy autentikus kebabot. A program a gyerekes ...