Nagyon okos cikket olvastam a Népszabi hétvége mellékletében, Babarczy Eszter ír arról az információs forradalomról, melynek a szele itt van már a levegőben. A kiindulópont természetesen a Hálapénz.hu, mely nem egyetlen az ilyen típusú, mondhatni szamizdat lapok sorában, de ez kapott a legnagyobb nyilvánosságot, talán azért, mert az egyik legégetőbb, leginkább szőnyeg alá söpört társadalmi problémát feszegeti.
A cikk nagyjából arról szól az én olvasatomban, hogy a hivatalos média saját eszközeivel nem tudja kezelni azt az információs igényt, mely például éppen a hálapénzre vonatkozik (de ezer más dolgot fel lehetne sorolni), vagy ha igen, annak megszerzése igen sokba kerül (információkat ellenőrizni, utánajárni dolgoknak, ...

Most esik le nekem egy átektivitizett éjszaka után, hogy felesleges latolgatniuk az orosházi pártoknak az időközi választásokról: Vastagh Pál nem lesz EP-képviselő, merthogy csak a 24. helyen szerepel az 
Bár most még ilyenkor nem tudom objektíven megítélni az estét, de azt hiszem, jól sikerült a Faludy. Érdemes volt felmenni a sofõrrel, mert egyrészt sikerült egyeztetni a témákat, másrészrõl feldobni az öreget, tényleg jó hangulatban jöttünk haza, illetve vacsoráztunk még elõadás elõtt a Rekreációs központban. Itt rendkívül figyelmesek voltak, mert megsúgták nekik, hogy Fanninak születésnapja van (29 :-)) elsején, ezért meglepték egy csokor virággal és egy doboz bonbonnal, ami szintén megalapozta a színpadi sziporkát. A vacsoraasztalnál természetesen újabb adomák, többek közt Böhm Arankáról, akirõl unokája, Karinthy Márton írt a közelmúltban könyvet és ami a jelek szerint nagy sikert aratott (érdekes: erre a blogra például ...
Megvolt a könyvbemutató, semmi extra, viszont jópofa volt a felolvasás, annál is inkább mert szerintem nem sokan olvassuk el egymás munkáit, hogy őszinte legyek, maximum fél órát volt a kezemben a könyv, annyi idő alatt futottam át. Mint említettem volt, én egykori airdale terrierem történetét írtam meg, teljesen személyes formában, ehhez képest döbbenetes volt hallgatni Józsa Misi előadásában. Nem azért, mert rosszul olvasta - sőt, nagyon is megértette, amire gondoltam -, hanem mert ez túl személyes volt, majd elsüllyedtem, mert úgy tűnt, mintha nálunk olyan eszelős kutyakultusz, mit kultusz, vallás lenne, holtt csupán arról a Kis herceg-i felelősségről írtam, ami nem csak kötelezettség volt, hanem öröm is, ennek megfelően a vége ...