Egy kiállítás képei
... akarom mondani, plakátjai: remek nosztalgiázási lehetőség öregeknek, rácsodálkozási lehetőség fiataloknak a békéscsabai Csabagyöngyében ma nyílt kiállítás az első szabad választások plakátjaiból. Néhányat lekaptam a mobilommal délután, míg BMZ mestert és Juhász R. Józsefet vártam (majd egy másik posztban elmondom, miért)
A klasszikus brezsnyeves-honeckeres csókolózós. Ez is mutatja, hogy ki volt a legkreatív társulat a rendszerváltás hajnalán.
Ugyanez, csak jóval radikálisabban. A helyzet lényegében most is az, csak mostmár a Fidesz a maga hasznára fordítja: a nyugdíjasok mind szavaznak.
Vajon mit mond a gondolkodó 2014-ben?
Ez a kedvencem, igazi szembesítésre alkalmas dokumentum. Persze hol volt ekkor még Hende Csaba meg a sok vitézi gyászhuszár?
Végül a Fidesz-blokk máig szerethető arca, Fülöp Zozó, aki nagyjából a Fodor-brigáddal együtt távozott, SZDSZ-es volt, napjainkban nem tudom, miket lájkol, bár évente egyszer-kétszer eszmét váltunk. Szerintem ez sincs meg a Fidesz-múzeumban.
Kreativitásért a Szadesznak sem kellett a szomszédba mennie, bár láthatóan ők jóval komolyabb büdzséből dolgoztak 90-ban: színes, offszetnyomású plakátok, egységes arculat, szemben a Fidesz sok esetben kézzel összerakott, de ennek ellenére (vagy éppen ezért) szerethető plakátjaival. Különösen zseniális ötlet volt, hogy kozmopolita pártként bevállalták a szlovák nyelvű felhívást Békéscsabán.
Hát az MSZP nem vitte túlzásba már ekkor sem az ötletelést, szürke, unalmas plakátokkal vágtak neki az esélytelenek nyugalmával az 1990-es választásnak. Ami szembetűnő, az a fiatal Vastagh Pál, aki ekkor még Dél-Békésben indult, Karsai József későbbi felségterületén, mely a kétharmados világban Simonka György uradalma lett. Vastaghról annyit, hogy jól eltűnt a közéletből, holott 1994-ben még igazságügy-miniszter volt, majd az igazságügyi szakbizottság elnöke, aztán egyszerre csak Kanadában találta magát nagykövetként, most pedig tudtommal az egyetemi szférában, de lehet, hogy már ott sem. Orosházi tudósítóként jó munkakapcsolatban voltam vele, jóval nyitottabb volt helyi párttársainál, úgyhogy nem egészen világos eltűnése a porondról.