Boldog telet mindenkinek, ez a doodle ugyanis a tél első napját ünnepli, és persze ne feledkezzünk el arról sem, hogy ma van Sztálin elvtárs születésnapja is, csak ma már ennek örömére nem születnek versek és persze doodle-ok sem - hála Istennek.

Frissítés: mint arra utólag figyelmeztettek, v alójában december 18-án született a diktátor, így hát kissé megkésve, de...

Igaz, csak monitor előtt, de megdobogtatta szívemet a képen látható felfújható szürkemarha, mely tizenegynéhány éve "kollégánk", ugyanis a hegyaljás zöld helyszín egyik állandó díszlete. Eredeti tulajdonosa a Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), de ha tévedek, Fidusz majd kiigazít, mindenesetre nagyon örülök, hogy a marha eljutott kedvenc pusztámra, az OK földnapi rendezvényeinek helyszínére. (Ez most persze nem az volt, hanem a nemzeti park által szervezett Fehér-tó Napja).

Egyébként gyorsan rákerestem, így néz ki a jó öreg gumimarha kevésbé csendes környezetben:

Képek forrásai: Kiss Zoltán/Beol, szivlapat.blog.hu

Van itten ez a botrány a péniszt ábrázoló tankönyvborító körül , ami tök röhejes meg minden, viszont volt egy jótékony hatása: előhozott egy régi Kispál-dalt, amiben ez szerepel: rajzolj pöcsöt a plakátnak. Talán a tervezőnek is ez járt az eszében, hát rajzolt egy pöcsöt a tankönyvre...

Nem szabad elfeledkeznünk a dal címéről sem: Tingli-tangli

1. Nem én vagyok a nagymamád,

De ha gondolok rád, megállok,

Ő biztos a bérlettokban hord,

Te meg vasárnap eszed a palacsintát.

 

2. Potyogtasd el a nápolyi-morzsát,

Rajzolj pöcsöt a plakátnak!

Sínek hosszán moccan a MÁV,

Tanítható olajfolt a mamádnak.

 

3. A tv-ben nézed a szaxofonost,

És azt gondolod, hogy de jó neki.

A kádban ...

A Twitter nem csak arra jó, hogy 140 karakterben elmondjuk, hogy mit eszünk, hanem hasznos interakciók is folytathatók. A hétvégén például ez a párbeszéd folyt köztem és a Deezer magyar szerkesztősége között, amit én úgy értelmezek, hogy ők keresték az Európa Kiadó kiadóját/menedzsmentjét, csak az nem állt kötélnek, azaz nem hisznek a streaming zeneszolgáltatásban.

Ez szomorúsággal tölt el, mert szerintem aki a progresszivitást képviselte a nyolcvanas években és hiteles tudott maradni a további évtizedekben, az most is legyen progresszív, még ha nem is tetszenek a folyamatok. Nincs más út, CD-t már nemigen vásárol senki és ha nem akarják, hogy a torrentezők ingyen hallgassák az albumot (őszinte leszek, én sem szeretném így ...

Biztos vagyok benne, hogy Hartay Csaba barátunk nagy durranással hallat magáról heteken belül a kortárs irodalom kék egén. Persze költőként már régen ott van, bloggerként pedig szerintem benne van abban a néhány száz véleményvezérben, akik meghatározzák a magyar közbeszédet. Most prózaíróként jelentkezik, mégpedig ha jól jön le nekem a blogbejegyzésből és a Facebook-oldalból, önéletrajzi ihletettségű regényről van itt szó.

Már a cím is sokat sejtet, s abban is biztos vagyok, hogy a szarvasi aranykalászos gazdaként irodalmárkodó fiatalember nem a gyakorló bloggerek/online szerkesztők trükkjét vetette be, hanem kifejezi, amit a könyvben találunk. (Csak nekem áthallásos egy kicsit, ugyanis rögtön Boris Vian legendás Köpök a ...