Forrás: Vox.com

A húszéves évforduló miatt ismét előkerültek az ilyenkor szokásos kérdések: Ön/Te hol volt(ál) és mit csinált(ál) 2001 szeptember 11-én? Ez volt a rádióban, tévében, neten és podcastben és még ez várható ezen a hétvégén és talán a jövő héten is.

Eddig nem találtam túl izgalmasnak az én sztorimat, de miért is ne, 20 év az is történelem, ha túl ingergazdag körülmények között tudtam meg, hogy életünk gyökeresen megváltozik, még hogyha közvetve is.

Akkoriban még működött a Békés Megyei Nap, melynek orosházi tudósítója voltam főállásban, de bedolgoztam a helyi rádiónak is, sőt a tudósítói irodám is itt volt. Azon a keddi napon nem túl sok feladatom volt, talán még a nyár utóhatásai miatt ...

Egy volt kolléga (ugyancsak ex-főnök, de későbbről) írta cseten a szomorú hírt: meghalt Kőváry E. Péter. A hivatalos felsorolás szerint író, újságíró, de számomra a veszteség nagyobb egy volt kolléga elvesztésénél, lényegében legfontosabb mentorom ment most el, aki erre a pályára invitált majd nyolc évig dolgozhattam a védőszárnyai alatt.

Műkedvelő újságíróként persze korábban is publikálgattam, főként kedvtelésből, kedvenc műfajokban, de amit az ő telefonhívása 1994 őszén kínált, az egész más volt: a nap 24 órájában, a hét hét napjában rá kell feszülni egy adott terület történéseire, s ha úgy alakul, bizony egy óvodai ballagás ugyanolyan fontos hír, mint a miniszterelnök látogatása, merthogy ez bizony egy ...

Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2002. július elsején szűnt meg a Békés Megyei Napló, illetve jogelődje, a Békés Megyei Nap. Az évforduló nem csak az érintett kb. 50 ember számára fekete nap, hanem talán a helyi sajtótörténetbe is bekerül, mint negatív dátum.

Kapitalizmusban persze ez normális dolog, vállalkozások születnek és megszűnnek, a Nap nyolcéves története már így is csoda, hiszen a nyolcból hét év minden közgazdasági logikával szemben ment, azaz tulajdonképpen minimális helyi tőkével és a munkatársak hihetetlen lendületével maradhatott életképes a dolog egészen 2002-ig. Majd jött a tőkebevonás egy szürkegazdasági szereplővel, aki lényegében maffiamódszerekkel szüntette meg a lapot (verőemberek, lefoglalt ...

Nem szép dolog, de nem emlékszem, melyik évben indult pontosan a Békés Megyei Nap információtechnológiai rovata, az Informánia (talán 1998-99?), csak azt tudom, hogy 2002-ig, a lap bezárásáig élt. 2002. július 2-án megjelent volna még egy oldal, de csak fejben, illetve a szerkesztőségi rendszerbe be is került, ám végül aznap már nem jelent meg a lap.

2010. vége felé felmerült, hogy a Békés Megyei Hírlap indítson egy információtechnológiai mellékletet, amit én vállaltam be, s mivel a korábbi név az én tulajdonom, némi hezitálás után ezen a néven  indult újra rovat.

Fogalmam sincs, manapság érdemes-e még print alapú it-mellékleteket (oldalakat, különszámokat stb.) csinálni. Nagy valószínűséggel akkor lesz így, ha lesz rá ...

Nem nagyon volt időm az ünnepi időszakban fejben évértékelni, illetve jövő évi kilátásokat latolgatni, talán jobb is. Annál is inkább, mivel ma esett le, hogy ezek a választási évek mindig hoztak valami fordulatot az életemben - persze nem feltétlenül összefüggésben azzal, hogy választás volt, hanem mert... fene tudja.

Szóval 1990: válás az első házasságból.

1994: A Békés Megyei Nap munkatársa lettem, ezáltal elkezdtem a médiából élni.

1998: Megkötöttem második házasságomat

2002: Megszűnt a Békés Megyei Nap (no, ez összefüggött a választásokkal)

2006: A Beol.hu munkatársa lettem

2010: Erre vagyok rohadt kíváncsi, pozitív és negatív dolgok váltogatták itt egymást, kérdés, mi következhet. Ha a ritmust nézzük, ...

Egy másik ex-kolléga, egész pontosan ex-főnök: Kőváry E. Péter Sarusi Mihállyal együtt tart könyvbemutatót a békéscsabai megyei könyvtárban, szerdán este hat órakor. Péter alapító-főszerkesztője volt a Békés Megyei Napnak, rengeteget tanultam tőle, s bár a szerepét sokan megkérdőjelezik a lap dicstelen megszűnésében, én nem tartom őt felelősnek a történtekért. Egyébként lehet, hogy többeknek úgy többet mond a neve, hogy Neo-papa, azaz a Neo-énekes Kőváry Péter édesapjáról van szó.

Sarusi Mihály, a másik nagy öreg pedig hosszú évtizedekig élt Békéscsabán, az MTI tudósítójaként dolgozott, de emellett szépirodalmi munkássága is számot tevő (akárcsak Péternek, bár ő tényleg elsősorban újságíróként ismert). ...